43. Hagyj békén!

Nagyon gyengének éreztem magam. A lábaim nem bírtak el, és még mindig szédültem. A kórházban a fiúk az ügyeletre vittek egyszerre.


-Kérem jöjjön be. -hívott be egy 50 év körüli férfi orvos.


-Én is megyek. -jött utánam Harry, de az orvos visszaküldte.


A nővér aki bent volt lefektetett, és közben egy csomó mindent kérdezgetett. Ittam-e, ettem-e romlott ételt. Mondtam, hogy nem. Végigkérdezte hogy mit ettem, és mivel ebből sem jött rá arra is rákérdezett, hogy mindent otthon ettem-e, vagy esetleg éttermen, vagy hasonló helyen.


-Egyedül a kávémat ittam a Starbuckban. -mondtam kimerülten.


-Láttad, amikor csinálták? Csak mert mérgezésre gyanakszunk.


-Nem. már kint volt amikor megkaptam. De ahh. Ázt nem hiszem el. Laura volt az. És még azt hittem minden rendben van.


-Ezt nem értem. De a lényeg annyi, hogy volt rá valakinek lehetősége, hogy valamit belekeverjen az italodba.


-Igen. Volt. Mondtam lehajtott fejjel.


-Akkor doktor úr, enyhe mérgezés. -jelentette ki komolyan a nővér.-Gyomormosás, vagy megvárjuk amíg kitisztul a szervezete?


-Anne? -nézett rám kérdően az orvos.


-Hát nem is tudom. a doktor úr mit javasolna?


-pár kérdés. Mikor, és mennyi mérgezett kávét ittál?


-Kb 2 órája, és 2,5 fél deci volt azt hiszem, vagy 3. -mondtam bizonytalanul.


-Hát, akkor jobban járnánk, ha gyomormosás végeznénk. Az, hogy megvárjuk, hogy a szervezet kitisztuljon,  eléggé kockázatos. -mondta oldalra húzva a száját.


-Ne. -mondtam ijedten.


-Anne. Rossz lesz, de utána biztos, hogy nem lesz semmi bajod. Ki tudja milyen erős mérget raktak a kávédba.




*Harry szemszöge*


-Már fél órája bent volt a vizsgálóban, és még midig nem tudok semmit. Mi van, ha valami baja esett? -aggodalmaskodtam.


-Nyugi. Anne erős lány. Nem lesz semmi baj. -nyugtatgatott Zayn. Bár ez nem nagyon segített. Egyáltalán miért pont Zaynnek kellett velem jönnie?? Szerintem még mindig szeretni Annet. Annak ellenére, hogy barátnője van. Vagy nem tudom.


-Mi az, hogy legyek nyugodt. Pontosan 38 perce ment be, és még semmit nem tudok róla. Még azt sem mondták, hogy jól van-e, vagy esetleg rosszabbul. -álltam fel idegesen Zayn mellől.


Közelebb mentem az ajtóhoz, amikor meghallottam, hogy Anne síír. Nem bírtam magammal. Berontottam a szobába, hogy mégis mi történhetett.


-Mit csináltak a barátnőmmel? -vontam kérdőre őket egyszerre.


-Hé. nyugi. Még semmit. -húzott oda magához Anne. Ettől kicsit megnyugodtam, de aztán eszembe jutott az a kis MÉG szócska.


-mi az, hogy még?  történt? és bocsánat, hogy így berontottam, de nagyon féltem Anne-t.


-Semmi probléma. Amúgy mérgezés. Ha 1-2 órával később hozzátok be, akár meg is halhatott volna. Most pedig gyomormosást végzünk, és akkor minden rendben lesz. -mondta el vázlatosan az orvos.


-De az is eléggé szörnyű. De mégis mivel mérgezték meg? -járkáltam fel-alá.


-A kávéban volt valami. Valószínűleg Laura volt az. De te jól vagy? -fordult felém Anne.


-A szemét. Én jól vagyok. Ezek szerint csak tégeg akart eltenni láb alól. 


-Hát ja. De szerencsére nem sikerült. -mondta apró mosollyal az arcán. Talán erre modnta Zayn, hogy Anne erős. Igaza van. Én nem viselném ennyire jól a dolgokat. 


-És mikor lezs ez az egész? -kérdeztem aggódva. Anne mellett akartam lenni, a nehéz pillanatokban


-Fél órán belül. Sőt negyed. Szóval hamarosan. -jött a válasz a nővértől.


Ameddig lehetett én Anne mellett voltam, de mikor már sor került arra, hogy kitisztítsák a szervezetét, akkor már nem engedtek közel hozzá. Addig a szpbájában ültem, arcomat kezembe temettem, és halkan sírtam.


-Hé, haver. Minden rendben? -húzott fel egy erős kéz.


-Persze. -hazudtam, miközben letöröltem a könnyeimet.


-Nyugi. Nem lesz semmi baj. Már mindjárt jönnek. Kész vannak. -mosolygott biztatóan felém.


-Biztos. Amúgy köszönöm, hogy bent maradtál. -mosolyogtam felé, miközben egy zsepit is elvettem tőle.


-Nincs mit. Ez természetes, és nem akartam, hogy megint hülyeséget csinálj. Mert hát ugye hajlomos vagy rá. -nevetett, Annet pedig megérkezett. Egyszerre megöleltem, ő pedig kábán nézett rám, de jelezte, minden rendben. Zayn és én is megnyugodtunk. Az előbbi személy vissza ment a srácokhoz. Én megfogtam Anne kezét, ő pedig elaludt.
Szegényt a telefonon csörgése ébresztette fel. Liam hívott.


-Szia. Remélem nem felejtetted el a dedikálást. 10 perc múlva legyél itthon. -adta a feladatot.


-De nekem itt kell maradnom Anne mellett.-szorítottam meg a kezét.


-Nyugi, menj csak. Jól vagyok. Nem látod? -mosolygott felém hősiesen.


-Jó. Oké. ott leszek. 10 perc. SZia. -tettem le gyorsan  a telefont. 


-Biztos minden rendben lesz? -néztem Annere aggódva.


-Igen. Nyug jól vagyok. Egy infúzió van bekötve, de túlélem. A neheze már megvolt. Az sem volt szerencsére olyan vészes. Bár még egyszer nem vállalnám. 


-Én kis hősöm. Na de nekem mennem kell, sajnos. Jó legyél. Imádlak. -mondtam, és megcsókoltam.


Még megvártam amíg az orvos elmondta, hogy mi fog történni. Miután lefolyt az infiziója, még egyet raknak fel neki, mert csak innen jut be a folyadék meg minden a szervezetébe. És semmiképp sem szabad megállítani,mert akkor ismét legyengül, sőt még rosszabbul lesz. Ezek után pedig az orvossal együtt kimentünk Anne-től.


*Anne szemszöge*


Harrynek el kellett mennie egy dedikálásra, de megértettem, és én is elfoglaltam magam. Doval és Melivel beszéltem twitteren és közben zenét hallgattam. Szinte éreztem, hogy egyre több erőm van újra, és jobban vagyok. Hála az égnek. Do és Meli sétálni mentek, úgyhogy elköszöntem tőlük, és úgy döntöttem, bólintok egy kicsit.
20-25 perc után ajtó nyitódásra ébredtem. Mosolyogva néztem fel, mert azt hittem vagy a lányok, vagy anyu vagy talán Harry. De csalódtam Laura állt ott, talpig feketében. Arca alig látszott.


-Mielőtt visszamegyek Pestre, ezt még el kell intéznem. -mondta, és az infúzió felé vette az irányt.


-Ne kapcsold le, kérlek. -modntam, de őt nem hatotta meg.


-Segítség!! -ordibáltam, de nem jártam sikerrel, sneki nem hallotta meg, Laura ujjai pedig leállították az infúziót....




Na sziasztok. Ez lenne a 43. rész. Hát nem a legjobb, de sajnos most csak ennyi telt tőlem. Azért remélem nem lett túl rossz sem. 27 tetszik és 17 komment után hozom a folytatást.
Anna xX.