Nyakunkon az új tanév!

Sziasztok! Az a helyzet, hogy annak ellenére, hogy 3 nap múlva suli, sehol sem vagyok, és úgy gondolom, most arra kéne elsősorban készülni. Ha lesz 1-2 szabad órám, már hozom is a részt, remélhetőleg még vasárnapig, addig is ajánlanám a saját naplómat. Saját gondolatok,  a saját történetem. Ha érdekel valakit, iratozzatok fel, és kommenteljetek :) http://sajatsztori.blogspot.hu/
Anna. xX.

63. Első hét

Hát ez is eljött, végzősnek mondhatom magam. Az évnyitó a tanév első napján reggel 8 órakor volt. Tegnap megbeszéltük Dorothy-val, hogy együtt megyünk. Már negyed 8-kor szinte indulásra készen voltam. Felvettem az egyenruhát, és hozzá egy fekete magassarkút.

-Csinos vagy. nézett fel a rántottája fölül Felix. -És lelkes. -tette hozzá enyhe cinizmussal.

Valóban nem vártam annyira a tanévet. Egy összeszokott közösségbe kell majd beilleszkednem, ami nem könnyű feladat, de szerintem meg tudom oldani, viszont, ami már nehezebb lesz, az az, hogy Harry hamarosan 4 hónapra Amerikába utazik, a turnéjuk miatt, ahova a suli miatt nem tudunk velük menni. De talán jobb is, hogy nem lógunk a nyakukon.
Harry este még átjött, és ellátott pár jótanáccsal, és megnyugtatott, hogy minden rendben lesz, de ha csak arra gondolok, hogy 2 hét múlva elutazik Amerikába, meghasad a szívem.

Do-val fél 8-kor találkoztunk a kávézónk előtt, és 1-1 tejeskávéval a kezünkben indultunk el a suli felé.

Az évnyitó pontban 8 órakor kezdődött az aulában. Az igazgató asszony egy 25 perces beszéddel megnyitotta a tanévet, az óra további részét, és a következő órát is az ofővel, Mr.Jenkins töltöttük. Elsőként bemutatott engem az osztálynak. A 11 fő felétől szúrós, a másik felétől pedig kedves pillantásokat kaptam. Pár mondatban meséltem magamról, és már át is tértünk a tanév rendjére. Megkaptuk az elég húzós órarendet, és az ofő elsőként elmondta azt, amit a tanév során még jópárszor hallani fogunk tanárainktól: ,,Utolsó év, utolsó lehetőség a javításra,összeszedjük magunkat mert az érettségin nagyon sok múlik." közben pedig néhány emberre pillantott, és amint én is végignéztem az újdonsült osztályomon, rájöttem, hogy ez több lányra is vonatkozik. Rám szerencsére nem. Általánosban szinte végig kitűnő voltam, a gimiben pedig jeles. Nem most szeretném megváltoztatni az átlagomat.
A két laza osztályfőnöki után még négy húzós óra következett. Matek, töri, tesi, és végül egy nyelvtan. A tanárok az eddigi tapasztalatok alapján kedvesnek tűnnek, bár a töri tanár annyira nem szimpatikus.
Szeptember 3.-a van, de kifejezetten jó volt ma az idő, úgyhogy a második, és a harmadik óra között kimentünk Do-vaal az udvarra, és leültünk egy padra. 2-3 percig csak ketten beszéglettünk, de utána odamerészkedett hozzánk két kilencedikes lány.
Kezdetben csak a suliról, és a tanárokról beszélgettünk, és már az emberek kezdtek befelé szállingózni az épületbe, amikor Jenny, az egyik kilencedikes lány utánunk szólt.

-Várjatok! Do! Te nem Niall Horan barátnője vagy? -kezdte, és ezt nem csak Dorothy hallotta.

-És,és Anne, te pedig nem Harry-vel jársz? -támadott le engem is Maya, a másik beszélgetőtársunk.

-De, igen, Do Niall, én Pedig Harry barátnője vagyok. -mondtam büszkén.

-Te jó, ég, Én ezt el sem hiszem. Tudtok szerezni a fiúktól egy aláírást? -néztek ránk kérdő tekintettel.

-Nem. Nem fogunk mindenkinek össze-vissza aláírásokat szerezgetni. Csak azoknak, akik megérdemlik. -kezdte a beszédet Do, és erre már egyre több directioner állt körül minket.

-Nem, érdekbarátságokra sincs szükségünk, csak az aláírások, és a hírnév miatt nem kell velünk jóba lenni. De ha valaki ennek ellenére szeretne minket megismerni, és beszélgetni velünk, nincs ellenünkre a dolog, csak nem akarjuk, hogy a srácoknak egy iskolányi tinlánynak keljen dedikálniuk. Ígyis elég nekik a gondjuk. 2 hét múlva  kezdődő Amerikai turné miatt. -hadartam el, kissé idegesen, de a mondat végére a szomorúság is úrrá lett rajtam.

-Rendben, ja, és bocsi, hogy kicsit hangos voltam. -nézett ránk piros arccal Jenny.

-Semmi gond, egyszer úgyis kiderült volna. -legyintett Do, majd elráncigált, mivel kezdődött a matek óra.

A következő 2 szünetben nem is mentünk ki az udvarra. Az egyikben kedvünk nem volt, a másikban pedig lehetőségünk, mivel az ofő jött be.

-Na szóval. Valamit elfelejtettem mondani. Mint már tudjátok, a diákelnököt mindig a végzősök közül választják meg. Feliratkozni nálam lehet, a kampánybeszédeket pedig pénteken kell elmondani, a tornateremben a két 15 perces szünetben.

Miután Mr. Jenkins elmondta a részleteket ketten iratkoztunk fel. Gina, és én.

-Amúgy, szerintem úgyis Mrs. Styles nyer. Nézd meg hányan körbeugrálták már ma is. -mondta undorral Miranda, Gina barátnője, engem pedig a sírás kerülgetett. Még mit ártottam én nekik.

-Nyugi, csak féltékenyek. -húzta oda hozzám a székét Do. Mintha megérezte volna, hogy mire gondolok.

-Úgysem bírják sokáig. Harry elmegy Amerikába, és felszed valami csajt. 4 hónap sok idő. -nevetett tovább Miranda. -Bár, én kibírnám Greg nélkül. -tette hozzá büszkén. -De Harry egy világsztár.

-Csakazért is megmutatom, hogy bírni fogjuk. -húztam ki magam, miközben megszólalt a csengő.

Az utolsó óra viszonylag lazán telt. Nem kellett nagyon figyelni. A tanár lediktálta a tételek címét, és elmondta, hogy mi az, amire óráról órára szükségünk lesz. Ezután volt még 10 perc, de ekkor már a tanárnő nem akart új tananyagba kezdeni, ezért hamarabb elengedett minket.

Do-val csendesen sétáltunk végig az utcán, én pedig nem tudtam kiverni a fejemből a gondolatot: Mi lesz, ha Amerikában mégis talál valakit, aki jobb nálam? Merthogy biztos van olyan... 
Épp Dorothy-ék háza elé értünk, amikor Do kizökkentett a gondolatmenetemből.

-Nyugi. Nem fog mást szerezni helyetted. -fogta meg a karom, mintha csak olvasna a gondolataimban.- Holnap Ugyanígy a kávézóban. -ölelt meg, és beviharzott a lakásba.

Mikor hazaértem anyunak elmeséltem, hogy jelentkeztem diákelnöknek, és meghallgatta az ötleteimet, emellett pedig segített is egy kicsit.
Harry este átjött, és ő is büszkén hallgatta, hogy a barátnője lehet, hogy diákelnök lesz.

-Meg tudod csinálni. De akkor hívhatlak elnökasszonynak? -kérdezte, és gyengéden megcsókolt.

-Ha sikerül. De tudod, ez nem olyan egyszerű. -kezdtem, és meséltem neki Gina-ról, és Miranda.

-Ahj. Ne is foglalkozz velük. Féltékenyek. szép vagy, én és vagyok a pasid. -húzogatta a szemöldökét, én pedig csak sóhajtottam egyet, nem akartam, hogy tudja, azt várják, hogy szakítsunk.

-Hát, lehet, hogy igazaad van. Na mindegy. Mit nézünk? -mosolyogtam rá.

-Hoztam pár filmet. Ősz New Yorban? Megfelel? -nyújtotta felém a dvd tokját, és elolvastam a hátulját, majd bólintottam, hogy rendben.

Kint már sötétedet, és tipikus őszi idő volt. Felhős, és a szél kicsit fújt. Csak az utcáról beszűrődő fény világította meg a szobát. Harry bal vállára hajtottam a fejem, ő pedig néha a hajamat csavargatta.
Szeretek Harryvel romantikus filmet nézni, mivel amíg nem volt barátom, csak vágyakozva néztem a filmben szereplő párokat, most pedig már boldogan nézem, mert nekem is van egy csodálatos pasim.

-Na, kincsem, nekem mennem kell, neked holnap suli van. -kezdte Harry, és magához húzott. -Szeretlek.

-Én is szeretlek. -súgtam a fülébe, majd egy hosszú csókkal elköszöntem tőle.

Miután Harry elment gyorsan lezuhanyoztam, bepakoltam holnapra, és már mentem is aludni.


                                                                           ♦~♦~♦~♦

Szeptember 7. A választás napja. Este időben lefeküdtem, mert nem akartam kialvatlanul ébredni, de ez nem úgy lett, ahogy elterveztem. Nagyon izgatott voltam, így egész éjjel csak forgolódtam, reggel pedig  már 7 órakor indulásra készen toporogtam.
Kicsit azért kiöltöztem. Egy farmert vettem fel sötétkék inggel, és egy világos magassarkúval.

Do-val szokás szerint a kávézó előtt találkoztunk, és egy-egy kávéval indultunk el. Még anyu megölelt, és megígérte  hogy majd gondol rám.

-Amúgy, Harryvel is beszéltél tegnap? -kérdezte Do, miközben sétáltunk a párától vizes úton.

-Igen, és ő is megnyugtatott, és ellátott pár jó tanáccsal. Nagyon aranyos volt. -mondtam, és éppen megérkeztünk a suli elé, majd egy nagy levegőt vettem, és bementünk.
Gina, és az utánzatai az aulában röhögtek, és amikor beléptünk összesúgtak. Már éppen reméltem, hogy nem kapok semmi megjegyzést, de nem így volt.

-sok sikert Mrs. Styles. -intett oda Gina.

-Hagyd már. Max, nagyonmax fél év, és szakítanak. A ballagására már úgysem a kis Harryvel jön. -alázott le  Miranda.

-Majd meglátjuk. -kacsintottam rájuk, és felmentünk a terembe. 

-Ideges, mert tudja, hogy nem fog nyerni. -simította meg a karom Dorothy.

-Így igaz, ne foglalkozz vele. Ő Miss Tökély. -csatlakozott hozzánk Rebecca is.

Do, Rebecca, és Dorina az összes szünetben bíztattak, és nyugtattak, és a beszédemnél is ott voltak velem.

Gina beszéde frappáns volt, de úgy éreztem, hogy az enyém is jól sikerül. A másik évfolyamból egy lány jelentkezett, de mára megbetegedett, úgyhogy köztünk dől el, hogy ki lesz a suli diákelnöke.

-Köszönjük lányok! Mosatntól lehet szavazni. Az eredményeket holnap a 3. szünetben összesítsük. -állt be közénk az igazgatóhelyettes.

Megkönnyebbülve lépkedtem le a lelátóról, és már éppen a földre értem, amikor Gina odaállt mellém.

-Csakhogy tudd. Én fogok nyerni. Engem mindenki ismer. -kezdte gúnyosan, és megigazította a kontyát.

-Majd eldől. Egy napot bírj ki. -néztem bele a szemébe, elengedve a füle mellett a megjegyzését.

Szünetekben direkt az aula felé mentem, ahol szavazni lehetett. A másik évfolyam lányai osztották a papírt, és figyeltek a szavazásra. Sokan szavaztak már, de semmit nem hallani arról, hogy kit szeretnének többen diákelnöknek.
Épp az utolsó órán, ofőn is ezen görcsöltem, amikor belépett az igazgatóhelyettes.

-Ms. Gand. Kérem pakolja össze a cuccait, és jöjjön. -kezdte komoran.

-De mégis mi történt? -kérdeztem értetlenül, miközben összepakoltam.

-Nem itt szeretném elmondani. A folyosón mindnt meg fog tudni. -válaszolt szigorúan a kérdésemre, és hangjából semmire sem lehetett rájönni. Mégis mi történhetett?



Na sziasztok. Kicsit szégyenlem, hogy csak most tudtam hozni a részt, de nem is lett meg annyi komment, amennyire számítottam. De mostantól szigorúan fogom venni.
Mint már láthattátok felgyorsultak az események. nem napról-napra fogom írni a blogot, hiszen egyszer ezt is be kell fejezni.
Már régen csináltam ilyet, de most ismét beleszólhattok a történetbe. Ha van valami, amit még mindenképp olvasni akartok a blog befejezése előtt, akkor azt írjátok meg facebookon, vagy twitteren ÜZENETBEN!!
Várom az ötleteiteket. 
Emellett újabb szavazást indítottam. Kérdés: Mióta olvasod a blogot? Válaszolni jobb oldalt lehet.
25 komment, és 52 tetszik után jön a folytatás. :)
És még egy kérdés, mi a véleményetek az új háttérről? 
MOst jelentkeztem egy blogversenyre, kérlek titeket lájkoljátok az oldalt, és a képet: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=292140664235370&set=a.291735647609205.62949.256207541162016&type=1&theater
Anna xX.

62.Olimpia

Reggel már izgatottan ébredtem, hiszen még nem voltam olimpián. Eddig mindig csak a tv-ből csodálhattam.
Az izgalmamat pedig az is fokozta, hogy a horvát-magyar bronzmeccsre mentünk. Amikor tudtam, a 2012-es olimpiát is figyelemmel kísértem, és szurkoltam a srácoknak. Főként az úszás, és a kézi kötött le.

Mivel éjjel a fiúknál aludtam Harryvel kézen fogva lesétáltunk a lépcsőn. Még mindketten pizsiben voltunk.

-Szép jó reggelt. Gofrit? -köszöntött minket Danielle.

-Hát ti, hogyhogy ilyen korán? -nézett fel a táljától Liam.

-Gemma ment volna az olimpiára, de ő koráhzban van, vagyis, már nincs, és nekünk adta a jegyeit. -ült le az asztalhoz Harry.

-Jajj tényleg, Anne mondta, hogy elkapott valamit, jobbulást neki. -csatlakozott hozzánk Danielle is

-Na és ti, hogyhogy ilyen korán felkeltetek. -szólaltam meg a mai reggelinél először.

-Jé, te is tudsz beszélni. -nevetett Liam, majd válaszolni akart a kérdésemre, de a barátnője megelőzte.

-Liam nagyon izgul a záróünnepséges fellépés miatt, és alig aludt az éjjel, én meg úgy nem bírtam elaludn, hogy járkált, meg forgolódott.

-Amúgy, én még nem is izgulok. -mosolygott Harry. -majd délután én is beállok az izgulósok sorjába. 

-Harry. Menjünk. El fogunk késni. -álltam fé 10 perc után az asztaltól, mire mind a hárman értetlenül néztek rám.

-Magyar-horvát kézimeccs. -legyintett Harry. -A főpróbán találkozunk. -állt fel ő is, és felballagtunk a szobába.

Ő a szobában, én pedig a fürdőben öltöztem. Egy fekete csőfarmert vettem fel, barnás toppal, és saruval. Egy laza sminket vittem fel. Szemceruzát, és spirált használtam, végül pedig egy halvény rúzst is igénybe vettem.

-Milyen csinos a kisasszony. -ölelt magához szorosan Harry.

-Hmm. Ön mellett el is bújhatok. Félek, hogy a rajongók meg fognak támadni. túl jól nézel ki. -néztem bele zöld szemeivel, tettetett komolysággal. 

Egy farmert viselt, a fehér, koszos Converse-ével, és egy fehér izomtrikóval.

-hát nem tehetek róla. De úgyis tudod, hogy csak téged szeretlek. -mosolygott, majd hosszasan megcsókolt.

-Na, induljunk. -pattantam fel a kanapéról, és az ajtó felé vettem az irányt. már Harry is elővette a kocsikulcsát, és indultunk volna, amikor hirtelen visszafutott, és egy nagy magyar zászlóval jelent meg.

-Most már minden megvan, mehetünk. -vágtatott le a lépcsőn, és magára terítette a zászlót.

Az úton Harry csendben az utat figyelte, én pedig az ujjaimat morzsolgattam izgalmamban. Mikor beértünk vettünk egy chips-et, és leültünk. Mindent jól belehetett látni.

Mikor megkezdődött a meccs, egész nyugodtan ültem, és örültem, hogy egy darabig a fiúk vezetnek. A magyar zászlót folyamatosan lóbáltuk, és a tömeggel együtt mondtuk, hogy Ria-Ria-Hungária, vagy esetleg azt, hogy Hajrá fiúk! A félidőben elmentünk egy kis friss levegőt szívni, majd visszaültünk, de már akkor tudtunk, nincs sok esélye a magyar csapatnak.

A vége felé, amikor pedig már több mint 5 gól volt a különbség, ekkor már a közönség velünk együtt a szép volt fiúkat ordítozta. Én pedig a szomorúság mellett néha elmosolyodtam Harry vicces kiejtésén. De a nap többi részén egész nap a Szép volt fiúkat mondogatta magyarul.

amikor pedig lefújták a meccset, és bemondták, hogy Magyarország kézilabda válogatottja olimpiai 4.lett, kicsit megkönnyeztem.

-Most még nekem is rosszul hangzik ez a 4.hely, de hidd el, idővel majd szebben fog csengeni. -mondta mosolyogva, és adott egy puszit az arcomra.

-De bekerülhettünk volna is a döntőbe. -mondtam szomorúan, és tudtam, hogy igazam van, de abban is biztos voltam, amit Harry mondott. -Mindenesetre én büszke vagyok rájuk. -mondtam, és felálltam, mert Harry már indulásra készen volt.

-Hova mész? 

-Aláíratjuk a zászlót. -mosolygott felém, én pedig még mindig nem értettem, hogy mi van. -Az egyik ismerősöm itt van kint, mint segítő, Elintéztem, hogy be tudjunk menni. -mondta büszkén, és megszorította a kezem.

Boldog voltam, hogy találkozhattam a magyar kézisekkel, mert annak ellenére, hogy már egy jó ideje nem otthon élek, a szívem mélyén mindig is magyar leszek. büszke voltam rá, hogy a magyar válogatott, szép eredményt ért el, és örültem, hogy találkozhattam velük, az aláírt zászlót pedig mindenképp kiteszem a falamra.

-Kicsim, nekem mennem kell a főpróbára. -ölelt meg Harry, én pedig szomorúan néztem rá. 

-Jólvan, én hazamegyek, átöltözöm, és jövök. majd hívlak. -csókoltam meg, mire nem csak a magyar csapat, de a horvátok is tapsolni kezdtek, én vörös fejjel elindultam kifelé a csarnokból, Harry pedig a másik irányba vonult el.

Otthon senki nem volt a lakásban, úgyhogy én is gyorsan felöltöztem egy kicsit ünnepélyesebben, és kivasaltam a hajamat. ár régen használtam a vasalóm, és most tűnt fel, hogy milyen hosszú már a hajam.

Egy fekete-fehér koktélruhát vettem fel, világos magassarkúval. Szememet tussal kihúztam, és szempillaspirált tettem fel. Pár kiegészítőt is előkerestem a dobozomból, végül az új parfümömből fújtam magamra egy kicsit.

A fellépés előtt még tudtam pár szót váltani Harryvel, aki addigra már szerintem lerágta a körmeit is, a többi srárccal együtt.

-Csak ügyesen. A nézőtéren várunk. -mosolyogtam rá, ő pedig homlokomnka döntötte homlokát, és megcsókolt. A szívverését szinte hallottam. Mindenesetre ha hallani nem is, érezni lehetett, gyorsabb volt, mint valaha. Nem csodálom, azért ez mégiscsak egy nagy rendezvényről van szó.

-Na csajok jöttök? -néztem Do-ra, Eleanor-ra, és Danielle-re. Meli sajnos nem tudott eljönni, ezért amíg Do Niall-t ölelgette, egy baráti öleléssel próbáltam megnyugtatni Zayn.

-Bízz magadban, mert én tudom, hogy megtudod csinálni. -mosolyogtam rá, majd felültem a lányokkal a nézőtérre.

Sok híresség után a fiúk is sorra kerültek. Sikongató tinik ezreit hallottuk a fiúk hangja mellett, majd miután elénekeltél a What Makes You Beautiful-t ők is leültek mellén, és együtt néztük végig az ünnepséget.

Amikor lezárták az olimpiát a közelemben többen könnyeztek, ahogy én is. Mellettem Harry előttem pedig Do pityergett.

Minden olyan szép volt.

-Most, hogy vége, mit szólnátok, ha beülnénk egy nyugis helyre? -ajánlotta fel Louis.

-Szerintem inkább menjünk haza. Egész éjjel nem aludtam -ásított egyet Liam.

-Szerintem is. -helyeseltek a lányok, így mindenki hazafele indult, mikor a Hyde parkhoz értünk Harry visszahúzott.

-Mi elmegyünk még kicsit sétálni. -biccentett a srácoknak, és elváltak útjaink. 

Vettünk egy-egy fagyit, és leültünk egy padra, és olyan történt, ami eddig nem nagyon. CSak csendben ültünk egymás mellett, és láttam Harry-n hogy nem túl boldog, ezért miután megettem az összes fagyit, rá is kérdeztem.

-Minden oké? -néztem bele zöld szemeibe.

-Nem. Mindjárt vége a nyárnak. Neked megkezdődik a suli, nekünk meg a koncertek. -mondta, és láttam rajta, hogy ez a tény őt is elszomorítja.

-Megoldjuk. -mondtam egy erőltet mosollyal,a könnyeimmel küszködve.és lesokkolt a hír, hogy ilyen hamar eltel  a 2012-es nyár.

Na sziasztok. Ismét megenyhültem, és megírtam még nyaralás előtt az új részt, most pedig vasárnapig nem leszek. Viszont lenne egy kérésem. Mire visszajövök szeretném ha 30! kommentet kapnák, és nagyon örülnék neki, ha lennének olyanok is, amiben hosszabban kifejtik a véleményüket. Szinte minden résznél kapok 2 nemtetsziket. Ami elszomorít, főleg azért, mert azt nem írjátok meg, hogy mi nem rossz. Szóval az építő kritikát is szívesen fogadom! Szerintem össze tudjátok hozni a 30 kommentet, legalábbis remélem. Ha több van, annak pedig csak mégjobban örülök.

Ja, és mostantól kicsit felpörögnek a részek, és kicsit gyorsabban fog menni az idő. nem fogok mindent napról-napra leírni, de azért próbálok részletes lenni. De egyszer minden véget ér, úgyhogy ez a blog is majd be fog fejeződni... Egyszer...

Amíg távol vagyok, addig pedig reklámozzátok a blogot.

Anna xX.

61. Szerencsére minden rendben

-Hogy mi? -kérdeztük egyszerre.

-Hogy pontosan mi is történt, azt csak holnap tudom meg. Bob hozott be ma délelőtt, mert hánytam, és alig bírtam megállni a lábamon. Teljesen legyengültem. -kezdte Gemma, és a hangján is lehetett hallani, hogy valami nincs rendben.

-Ezek nem csak a terhesség jelei? -kérdezte értetlenül Harry.

-Az orvosom szerint nem. Ők valami fertőzésre tippelnek. 

-És a kis Oliverrel minden rendben? -kérdezte idegesen a barátom.

-Nem tudom. Majd holnap kiderül. De remélem, hogy vele minden rendben. -kaptuk a választ az aggódó kismamától.

-Gemm. Hány óra is van most? -szált ki hirtelen a kádból Harry.

-Várj, itt negyed 7, akkor ott negyed 8. De most miattam nem kell kapkodni meg semmi. -mentegetőzött egyszerre Hazza nővére.

-Anne, nem a 11-es, hanem a fél 10-es géppel megyünk. Pakolj össze gyorsan, addig én hívok taxit. Gemm, éjfél körül ott vagyunk. Vigyázz magadra, és a leendő keresztfiamra. -köszönt el gyorsan a barátom, és máris hívott egy taxit.

10 perc alatt össze is pakoltunk, és fél 8-ra a taxi és megjött értünk. 9-kor már a reptéren is voltunk, és még volt egy kis időnk az indulás előtt, úgyhogy bementünk egy pékségbe vacsorát venni.

Harry egy hosszúkávéval, és egy kakaóscsigával, én pedig egy tejeskávéval, és egy brióssal léptem ki a pékségből.

Még mielőtt felszálltunk volna elfogyott minden. 

Én már a Vonyarctól Budapestig tartó úton elképzeltem az éjszakámat, és tudtam, nem fogok sokat aludni.

A gépen mindketten zenét hallgattunk, én pedig Harry vállán aludtam. Az ébresztőm keltett fel minket, a gép leszállása előtt negyed órával. Még egy kicsit láttuk Londont kivilágítva.

Miután leszálltunk, végigrohantunk a reptéren, egészen a parkolóig. Harry megbeszélte Lou-val, hogy kihozza a kocsját, úgyhogy az már ott várt ránk, Louis-al együtt.

-Mi történt? -kérdezte ő is ijedten.

-Hosszú, de most sietnünk kell, köszi, hogy elhoztad. Elvigyünk a kórházig? -kapta ki a kulcsot a srác kezéből Harry.

-Nem kell köszi. Ell is itt van. -kezdte, majd körülnézett. -Valahol. Szerintem körömlakkot vesz, vagyis egész nap azt hajtogatta, hogy kell neki egy tengerkék körömlakk. -nézett ránk unottan.

-Nők. -legyintett Harry, erre én erősen oldalba böktem. -Auu. Na, de nekünk mennünk kell. Szia Boo Bear. -kuncogott a barátom. 

-Lett körömlakk. -jelent meg Eleanor is mosolyogva.

-Jó a színe, de nekünk most mennünk kell. Sziasztok. -köszöntem el én is.

Harry a szokottnál is gyorsabban vezetett, és 10 perc alatt már a kórház parkolójához értünk.

Mikor beértünk a recepciós kissé érdekesen nézett ránk, mivel a látogatási idő már 4 órája letelt.

-Van gyereke? Vagy esetleg unokája? -mosolygott cukin Harry, bár kicsit bunkó is volt, mert nem volt olyan öreg a nővér.

-Igen, van 2 lányom, egy 26, és egy 17 éves. -kezdte a nő, de Harry félbeszakította.

-És nem szeretik a One Direction-t? -érdeklődött tovább a barátom.

-De Liza oda van értük, miért?

-Én a banda egyik tagja vagyok, Harry Styles, a nővérem van bent, Gemma Anne Styles. Adok egy aláírást, ha beenged hozzá. -

-Jó, legyen. 18-as szoba, egyenesen, majd jobbra. -mondta a recepciós, majd elővett egy ürüs lapot, amit gyorsan alá is írt a pasim.

-Gemm. -öleltük meg egyszerre a lány, akinek arca sápadt volt.

-Most komolyan képesek voltatok az éjszaka közepén bejönni hozzám? -kérdezte könnyes szemmel.

-igen, sőt bent is maradunk. -simítottam meg a kezét. -És nyugi, minden rendben lesz. -mosolyogtam rá.

-Igen, nyugodj meg, minden oké lesz. Veled is, és a kicsivel is, erősnek kell lenned. -mosolygott Harry is.

Már az elején látszott, hogy Gemma erős, de még egy kicsit még nyugtatgattuk, pedig már mindhármunknak lecsukódtak a szemei.

-Várjatok, még mielőtt elalszok. Anyunak ezt ne mondjátok. Így is eleget izgul, pedig még meg sem szültem. -mosolyodott el.

-Rendben, mi itt leszünk reggelig veled, és megvárjuk az eredményt, jóéjt. -nyomott egy puszit a nővére arcára, majd leült a mellette lévő ágyra, én pedig az ölébe feküdtem. 

Én már majdnem elaludtam, amikor észrevettem, hogy valami a fejemre csöppent. Felnéztem, és a gyenge fényben láttam, hogy Harry sír.

-Nyugi, minden oké lesz. -csókoltam meg gyengéden.

-Remélem, féltem őket. -mondta, miközben egy zsepivel megtörölte a szemeit.

-Reggel minden kiderül, de aludjál, hosszú volt a nap, és már fél 3 van. jóéjt. Feküdtem vissza az ölébe.

a 4 óra alvás azért valamennyit segített, de reggel amikor bejött a főorvos, közölni az eredményt, álmosan ültünk fel.

-Szóval, A kicsivel minden rendben van, csak a kisasszony szedett össze egy kisebb fertőzést. Felírtam egy gyógyszert, amitől jobban lesz, a kicsinek pedig nem lesz semmi baja.Ma délután már haza is mehet, csak vigyázzon magára. Most már ezt a 4hetet bírja ki. -mosolygott kedvesen az orvos.

-Hála az égnek. -simogatta meg könnyes szemmel a hasát Gemma, mi pedig egyszerre megöleltük.

-Mondtam én, hogy minden oké lesz. Viszont, azt hiszem most Bobnak kell itt lennie helyettünk, szóval, most ha nem gond, hazamegyünk. -állt fel Harry. 

-Rendben, vagyis, várjatok. Ez egy jegy, az olimpia utolsó napjára, a kézcsarnokba. én nem szeretnék elmenni, menjetek nyugodtan. -adott át 2 jegyet.

-Ha a próba nem jön közbe, akkor szívesen elmegyünk, köszönjük. -ölelt meg Harry Gemmát. -Viszont, a Malajzia nyaralást lemondjuk, és itt leszünk melletted. -jelentette ki Harry, és nem is nagyon sajnáltam a dologt, most Gemma fontosabb.

-Magyar-Horvát bronzmeccs. De jó lenne élőben látni. Jobbulást, és köszönjük. -adtam gyorsan 2 puszit a lányak, és elmentünk.

-Harry, ez az egész holnap lesz? -nézte a kezemben tartott jegyre.

-Igen, miért? -mosolygott ravaszan.

-Nem is készültetek a záróünnepséges fellépésetekre. -folytattam aggódva.

-Te csak azt hiszed. Arról sem tudtál, hogy elviszlek Vonyarcra. -kacsintott.

-Szeretlek, és már alig várom  holnapot. -mondtam boldogan, és még mielőtt kiszálltunk volna a kocsiból megcsókoltam.

Na sziasztok. Ez lenne a 61. rész. Bocsánat a hibákért, de nem túl jó a billentyűzetem. köszönöm a sok kommentet, a 70 rendszeres olvasót és a 70 tetsziket. Ezek hatására úgy döntöttem jelentkezek egy blogversenyre. kérlek lájkoljátok elöször az oldalt, utána pedig a képet https://www.facebook.com/photo.php?fbid=334696913291758&set=a.333906543370795.77531.227639353997515&type=1&theater

Benne vagyok  legjobb 10-be, de még jó lenne előrébb lenni. Gyűjtsetek nekem pár lájkot légyszi. Nektek 2 kattintás, de nekem sokat jelent.

A 62. rész 24 komment, és 50 tetszik után jön. Ha hétfőig nicns meg, akkor viszont csak rá egy hétre hozok részt. Szóval hajrá.

Anna xX.

3.,4.,5. díj :)

Huhh. Hát hol is kezdtem. A hét folyamán 3 díjat is kaptam. Az elsőt Sophie blogjától, a másodikat Junilla blogjától, a harmadikat pedig Mrs. Horan blogjától. Nagyon köszön nektek. Úgy gondoltam, nem veszem külön a díjakat, hanem egyben rakom ki, viszont mindegyik kérdésetekre válaszolok. :)

1.) Mindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról!
2.) A jelölő mindegyik kérdésére válaszolni kell!
3.) 11 kérdést kell feltenni a jelölteknek!
4.) 11 embert meg kell jelölni és linkelni! (Nincs visszaadás/visszajelölés)

Akkor tehát 11 dolog magamról

1. Február 20.-án leszek 15 éves, szóval még bőven a 14-et töltöm.
2.Van egy öcsém.
3.Kezdetben csak hobbiból írtam. Ma már ez több mint hobbi.
4.A tavalyi nyaram sokkal jobb volt mint a mostani.
5. Szeretem az állatokat. Van 2 kutyánk, és 2 macskánk is.
6.Van egy ,,vendéglőnk" (inkább kocsma)
7.Falun lakom, és szeretek itt élni.
8.Már 5.óta Sopronba járok suliba.
9.Magassarkú mániás vagyok.
10. Kedvenc nyári hűsítőm a fagyi, és az Ice'n'go.
11. Végül, de nem utolsó sorban, imádom az olvasóimat :)

A kérdésekre a válasz pedig:
Sophie kérdései:
1. Mi a kedvenc könyved? És miért pont az?
A Szent Johanna Gimi a jelenlegi kedvencem, mert olyan, mintha rólam szólna, és annak ellenére, hogy hosszú, leköt, és szívesen olvasom.
2. Az írással szeretnél-e komolyabban foglalkozni?
Ha lenne rá lehetőség, akkor igen, de nem ez a fő célom.
3. Milyen hobbijaid vannak?
Nincs nagyon hobbim. Ha kedvem támad, leülök a zongora elé, és játszom, de ez hangulatfüggő. És már az írás is talán annak mondható, bár az hobbyinak indult, de mára már egy kicsit több.
4. Ha rossz kedved van, mivel lehet felvidítani?
Változó. Általában ilyenkor egyedül vagyok, és vicces videókat nézek, attól valahogy mindig jobb kedvem lesz.
5. Van-e példaképed, és ha igen akkor ki?
Az anyukám. Büszke vagyok rá. Sok mindent megtett értünk, és őt is nagyon sokan szeretik.
6. Van kedvenced az 1D-ből és ha igen ki?
Harry. De csak egy fél hajszállal szeretem őt jobban mint a többieket.
7. Mi a legnagyobb álmod/vágyad?
Szeretnék híres lenni. De ez szerintem csak álom marad. Emelett pedig szeretnék eljutni Londonba, és Amerikába.
8. Mitől félsz a legjobban?
Attól, hogy valakit elveszítek, aki fontos nekem.
9. Mit csinálnál, ha rájönnél, hogy külföldön valaki fordítja a ficjeidet és a srácok olvassák és rád írnának twitteren, hogy mennyire tetszik nekik?:P
Nagyon boldog lennék, is szerintem sírnék is (jobb esetben csak sírok, és nem ájulok el.)
10. Mi leszel, ha nagy leszel?:P
Felnőtt. Még nem tudom.
11. Ki az a személy az életedben, akinek nagyon számít a véleménye?
Az anyukám :)

Junilla kérdései

Mióta írsz illetve miért kezdtél el írni?

Április 11.-e óta. Egyik barátnőm is írt blogot, és én is kedvet kaptam. Gondoltam próba szerencse.

Ki a legnagyobb példaképed?

Az anyukám, más nagyon nincs is.

Ki az álompasid?

Háát. nagyon nincs. Most mondjam azt, hogy aki olyan, mint Harry? Neeem. Szeressen, legyen őszinte, és kedves, varázsoljon el a tekintetével. Ezek talán a legfontosabbak.

Hogy képzeled el a jövődet?

Hát szeretnék majd családot, jó munkát, és szeretném, hogy sokan ismerjenek.

Van kedvenc könyved? Ha igen, mi?

Szent Johanna Gimi.

Játszol hangszeren?

Igen. 6 évig zongoráztam.

Ha kifognád az aranyhalat, mi lenne a három kívánságod?

1. legyen jó alakom.

2. A szeretteim, és az ismerőseim legyenek egészségesek.

3. Keressen fel egy kiadó.

Amúgy ha átgondolhatnám lehet, hogy más lenne a véleményem, de hirtelen ezek jutottak eszembe.

Van kabalád, vagy ilyesmid?

nincs :)

Mi a kedvenc számod(mmint zeneszám)?

Nincs. De ha van, akkor is csak max 2 hónapig :)

Hány éves vagy?

14

Ha megtehetnéd visszatekernéd az időt, hogy megváltoztass valamit?

Igen, sok mindent máshogy tennék.

Végül Mrs. Horan kérdései

Legjobb élmény?
Igen, a tavalyi médiatábor.
Legrosszabb élmény?
Amikor durván összevesztem a legjobb barátnőmmel.
Kedvenc színész?
Nincs.
Kedvenc magyar zenész/zenekar?
Nincs.
Kedvenc külföldi zenész/zenekar?
One Direction, Rihanna,Maroon 5, Katy Parry és még sokan mások.Mi a legnagyobb vágyad?
Kijutni Londonba, Amerikába, és híresnek lenni.Mit csinálnál ha a One Direction szembe jönne veled az utcán?
Próbálnák nyugodt maradni, kérnék tőlük aláírést, és képet, és ha olyan jól beszélnék angolul, elmondanám nekik, hogy írok egy történetet, ami róluk szól, esetleg megkérném őket, hogy kövessenek twitteren.Horror vagy vígjáték?
vígjáték.Kedven 1D tagod?
 Harold. :$Mióta írsz blogot?
Komolyabban április óta.Kedvenc blogod?
Nagyon nincs. Nagyok sokat szeretek, mindegyiket ugyan úgy. Akik a díjat kapják, mind a kedvenceim.

Kérdések a jelölteknek:
1.Ha lenne sok pénzed mit csinálnál vele?
2.Mi az a 3dolog amit magaddal vinnél egy lakatlan szigetre?
3.Hogy képzeled el magad felnőttként?
4. Szerinted mi a legrosszabb, és a legjobb tulajdonságod?
5. Van valami amit megváltoztatnál magadon? (ha igen, mi?)
6. Csak hobbiként tekintesz az írásra, vagy komolyabban foglalkozol vele?
7.Van valóságalapja a történetednek? Mi az?
8.Örülnél, ha valóra válna az, amit írsz? 
9. Hány éves vagy?
10.Ha egy napig az egyik 1D-s srác bőrébe bújhatnál, ki lenne az, és miket tennél?
11. Könyveket olvasol, vagy inkább filmet nézel?

És akkor a jelöltek
Nem olvasok sok blogot, úgyhogy 11 embert nem is tudok írni, ők azok akik megérdemlik:
Rebecca
Fanny és Lilly
Mionny
Meli
Brigitta
Viki

60. Amikor úgy tűnik, minden rendben van

Amiket nagybetűvel írok, azokat a szavakat ti írtatok, hogy legyenek bent a 60. részben :)


-Jó reggelt, édes. -mosolygott rám Harry.


-Jó reggelt Hazza. -nevettem rá, teljesen kipihenten.


-Utálom, ha így hívnak, de rád nem tudok haragudni. -ölelt magához szorosan.


-Még jó. -csókoltam meg. -Mit reggelizzünk? -keltem ki mellőle.


-Pirítós? -kérdezett vissza kicsit később.


Bólintottam, hogy rendben, és lementem a konyhába, hogy elkészítsem. Már éppen vajjal kentem meg a kenyeret, amikor Harry szólt le. A hangján már hallottam, hogy valami nincs rendben.


-Mi történt? -kiabáltam neki vissza.


-Gyere fel. -mondta, én pedig gyorsan kivettem a kenyereket a sütőből. -JÖSSZ már? -kérdezte idegesen.


-Megyek persze. -siettem fel a lépcsőn. -Mi az?


-Nézd meg. Kiderült, hogy Magyarországon vagyunk. Meg az is, hogy itt, Vonyarcvashegyen. -mondta idegesen, és a laptopja képernyőjére mutatott.


-Biztos az a KÍGYÓ volt. -szorítottam össze a kezem dühösen.


-Hahó. Ha Laurára gondoltál, vele kibékültetek. -állított le.


-Jó igaz, de ki tudja mennyire volt őszinte. De bárki volt az, elrontotta a közös két napunkat is. -mondtam, és még mindig nagyon dühös voltam.


-Nyugi. Megoldjuk. A HÍRNÉV átka. -karolta át a derekamat Harry. -Délelőtt fél 11-től fél 12-ig leszek elérhető a rajongóknak. Dedikálok, képet csinálok, és utána csak veled leszek. Így jó?


-Nekem tökéletes. De én nem szeretném, hogy miattam a rajongóid megutáljanak. 


-Nem fognak, nyugi. -nézett rám fél szemmel, miközben elvett egy szelet pirítóst.


Gyorsan megreggeliztem, majd bepakoltam a strandcuccainkat a táskámba. Amíg én a mai ruha összeállításomat válogattam, addig Harry kiírta twitterre, hogy csak fél 11-től fél 12-ig lesz elérhető a rajongói számára, és szépen megkérte őket, hogy a nap folyamán többet ne zavarjanak minket.


-Na hamupipőke elkészültél? -kopogott be a fürdőbe Harry.


-Igen, már csak összekötöm a hajam, és jöhetsz is. -mondtam, és gyorsan felhúztam az egyberuhám cipzárját. Hajamat copfba fogtam, és kijöttem a fürdőből. Harry már útra készen állt. Kék térdnadrág, fehér izomtrikóval és strandpapuccsal. Azt hittem hanyatt vágódok. -Hol a sarum? -kérdeztem idegesen.


-Talán a cipőknél a táskában? -nézett rám értetlenül a barátom.


-Jó, bocsi, csak kicsit ideges vagyok. -mondtam, és kihalásztam a sarum a táskából, már csak a napszemüvegem hiányzott, és már indulhattunk is. 

Megszorítottam Harry kezét, és lesétáltunk a strandra. Nem kellett belépőt fizetünk, mivel Harry miatt, sokkal több ember vett belépőt, mint általában. 

Lepakoltuk a cuccokat, és már jöttek is a rajongók. Fél 11 előtt 3 perccel. Hihetetlenek. 

Egy darabig Harry mellett ültem a pléden, de húsz perc csendben ücsörgés után meguntam. Jó, csináltak pár közös képet rólunk, de főként Harry volt a középpontban. Egy lány ült le velem beszélgetni, de csak pár szót váltottunk, mert mennie kellett. 

-Egy ismerősömnek itt van büféje. Kérsz valamit. -csókoltam meg gyengéden, és gyorsan Harryt.

-Egy hamburgert, ha lehet. De csak fél 12-re. -mosolygott, és aláírta egy lány pólóját.

Anyu unokatesójával jót beszélgettünk. Én ittam egy jegeskávét, és fél 12-re kértem kettőnknek két hamburgert.

-Örülök, hogy láttalak, aztán sok boldogságot göndörkével. -búcsúzott el anyu unokatesója. -És a család többi tagját is puszilom. Ők nem akarnak egyszer majd eljönni? 

-Átadom nekik. Nem tudom, ez nekem is csak egy MEGLEPETÉS volt, tehát Harry indulás előtti este szólt, hogy pakoljak össze 2-3 napra elegendő nyári ruhát, és strandcuccot. És látod, itt kötöttünk ki. Na de mennem kell, mert már vár a barátom, köszi. Szia! -köszöntem el végül, és  2 kólával, és 2 hamburgerrel visszamentem Harryhez.

Még 2 lány állt ott, de mikor ők is megkapták az aláírást, bocsánatot kértek, és el is mentek.

Hihetetlenül rendesek voltak a directionerek. Többet oda sem jöttek hozzánk a nap folyamán.

A vízben el hülyéskedtünk, és egy kicsit sikerült lebarnulnom is. Mielőtt még visszamentünk volna a bérelt házhoz bementünk a stranddal szembe lévő fagyizóba. Szerintem nagyon finom a fagyijuk, ezért Harryt elrángattam magammal.

-Anne Hát te? -köszönt csodálkozva egyik rokonom.

-Szia. -köszöntöttem egy puszival. -Meglepetés nyaralás, vagy valami ilyesmi. -mosolyodtam el, és megöleltem Harryt.


-Beszélgessetek csak, én haza viszem a cuccokat, és kirakom száradni, este 10-kor indul a gép vissza Londonba. -mondta, majd nyomott egy gyors puszit a homlokomra.

Még én 10 percig beszélgettem a fagyizóban, aztán elindultam a házhoz. A bejárati ajtón egy post-it-et találtam, és rajta egy egyenes nyíl volt. Bementem, és gondoltam a nyíl a haladási irányt jelzi, úgyhogy mentem egyenesen a lépcsőig. Mivel ott sem találtam semmi jelzést, felmentem. Közben 3-szor kiabáltam el magam, hogy Harry, de nem jött válasz, úgyhogy tovább kellett keresnem.Már a lépcsőnél egy-egy RÓZSASZIROM hevert a földön, majd egyre többel találkoztam a padlón. A szirmok mellett az öntapadós cetlik is segítetek eligazodni. Az utolsó post-it a fürdőszobára mutatott. Óvatosan benyitottam, és tátva maradt a szám. A kádban a habos víz, tele volt rózsaszirmokkal, körülötte pedig gyertyák világítottak.

Harry laptopjából halkan szólt a zene, a kád mellett egy kis asztalon pedig egy üveg pezsgő állt.

(ajánlott zene)

Még rajtam volt a fürdőruhám, így abban beültem fele szembe a kádba, ő pedig felém nyújtott egy pohár pezsgőt.

-Na, milyen volt? -kérdezte csillogó szemekkel.

-Ennél szebb ajándékot még soha nem kaptam. -mondtam, majd kezeimet nyaka köré kulcsoltam, és szorosan megöleltem.

-Akkor, egészségünkre. -mondta boldogan, és koccintottunk.

Miután leraktuk a poharakat, én pedig átültem az ő oldalára. Az ölébe ültem, fejemet pedig mellkasára fektettem. Míg ő a hajamat csavargatta, én az arcát, és a kockás hasát simogattam.

-Eddig is nagyon szerettem a Balatont, de most, hogy még gyönyörűbb élmények fűznek hozzá, még jobban megszerettem. -mondtam, és megcsókoltam.

-Eddig nem nagyon szerettem a Balatont, de most már nagyon is megkedveltem. -nevetet pimaszan, én pedig büszke voltam rá. Csak azért, hogy nekem örömet okozzon, eljött oda, ahova nem is szeretett volna. Hihetetlen. Nála jobb pasit keresve sem találnék. 

Ilyen, és ehhez hasonló gondolatok jártak a fejemben, amikor megcsörrent Harry telefonja.

-Hagyd. -mondta, mikor én éppen fel akartam venni a földről. Nem ellenkeztem, és ismét odabújtam hozzá, amikor ismét megszólalt a telefon.

-Harry, vedd fel! -mutattam a földön csengő készülékre.

-Szia Gemm. Mizu? -szólt bele lazán a telefonba, közben pedig kihangosította.

-Be tudtok jönni HOZZÁM? vagyis Anne. De te is jöhetsz. -mondta aggódva Harry nővére.

-Mégis mi történt? Hova kell bemenni? Mi éppen a Balatonon vagyunk. -mondta értetlenül Harry.

-Akkor mindegy. Nem is zavarok. Bocsi. -mondta csalódottan Gemma.

-De, mond már el mi van. Éjjel megyünk haza. -szólt bele idegesen a telefonba Harry -Hol vagy?

-A kórházban. -jött egyszerre a válasz, amit egy nagy sóhaj kísért...

Na sziasztok. Ismét kicsit csalókák voltak a kommentek, mivel valaki, elég durván fejezte ki a nem tetszését, ezért én egyszerre reagáltam rá, úgyhogy ott egy kisebb vita alakult ki, több kommenttel. Ezért legközelebb azt is figyeljétek, hogy kik kommentelnek, és ne ezt nézzétek, hogy van 30 megjegyzés, hanem, hogy mennyi ember írt megjegyzést. Meg amúgy is. Nem baj ha több kommentet kapok. úgy gondolom, hogy ennyit ti is foglalkozhattok velem, ha én 2-3 órát arra fordítok, hogy összehozzak nektek egy rész. Szóval tessék kommentelni. Akinek pedig valami nem tetszik értelmes ember módjára fejezze ki! ;)

Túl a 60 részen, 65 rendszeres olvasóval. Köszönöm nektek! Remélem így, a ti szavaitokkal is tetszett a rész.

Véleményeket várok. Néha kicsit többet is írhattok annál, hogy tetszett, meg hogy következőt :)

50 tetszik, és 24 komment után jön a folytatás. ( a kommentekre a 61. rész feltétele után válaszolok!)

Anna xX.