Végleg vége??

És, megvan az 1000 megtekintő! köszönöm.
Bár nem jött össze a 4 komment, tudom, hogy olvastok, tehát íme az új rész. Viszont, most kérek minden olvasót, hogy kommenteljen, mert lehet, hogy nem 4 komment után jön a következő, hanem később. :))


Még nyugodtan elfeküdtem az ágyon, és a plafon bámulásába kezdtem, és végiggondoltam a tegnapi napot, és talán most esett le, hogy Harry és én tényleg szakítottunk, és azt, hogy ennek Zayn ,,örül".
Először mindenképp Zaynel szeretnék beszélni, aztán Harryvel is kéne majd, bár nem hinném, hogy szóba áll velem. Mire a végére értem, szemeimből eleredtek a könnyek.
És még hasonló feliratokat láttam a képeink felett, alatt vagy a közelében. Ekkor elgondolkoztam, hogy nem kéne ilyen gyerekesen viselkedni, hiszen annyira szerettük egymást. Meg persze nem lenne jó, ha az újságírók megtudnák, hogy mi történt tegnap.
Mire végigolvastam a sok újságcikket el is tele majdnem egy óra. Gyorsan felugrottam az aztaltól, összedobtam egy gyors reggelit öcsémnek és nekem.
Gyorsan felöltöztem. Ezt vettem fel: 
Zayn egy rövidnadrágban, Harry pedig egy alsógatyában mászkált, az utóbbi mikor meglátott felrohant.


Éjjel fél 2kor tudtam elaludni, addig Zaynen járt az eszem.  Aludni sem tudtam olyan jól, és már fél 9-kor fel is ébredtem. Bár elhatároztam, hogy egyszerre felhívom Zayn, gondoltam még nem zavarom.
Kimentem a konyhába, hogy készítsek magamnak valami reggelit, de amikor kiértem egy halom újság állt az asztalon.

-Mi ez? -kérdeztem tágra nyílt szemekkel öcsémtől.

-Ezek azok az újságok amikben benne vagytok. Te, meg Harry. -mondta úgy, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lett volna.

Egyszerre odamentem, és megnéztem melyik mit ír.
,,Már csak két One Direction-ös srác szabad", ,, Újabb szerelem a sztárvilágban" ,  ,,Harry Styles és barátnője: ,,még nem volt meg az első. " ,   ,,A zöldszemű hódiótó barátnőre lelt"
10 órakor már indultam is a srácokhoz. Gyalok mentem, hiszen gondoltam úgysem kelnek korán, de mikor beléptem az ajtón csalódnom kellett.
-Harry várj! -szóltam utána.

-Nem érdekelsz! -mondta és ment is fel a lépcsőn.

Niall és Liam jöttek  a nappali felől. Mindegyikük egy egy öleléssel köszöntött. 

-Anne, sikerült megnyugodnod? -érdeklődött az ír srác.

-Hát nagyjából igen, bár szerintem gyerekes a viselkedésünk. -mondtam szomorúan.

-Anne, beszélhetnénk? -hívott félre Zayn. Ezek szerint valamit mondani akar. Nemtudom, hogy örüljek vagy szomorú legyek.

Zayn szobájába mentünk fel. Eddig csak Harryében voltam, de Zayné kifejezetten hangulatos. Tetszik. A fotelbe ültem bele, Zayn pedig levágódott az ágyára.

-Na tehát. -kezdte zavartan. -Tudod, én sajnálom, ami Harry és közted történt. Vagyis, igen sajnálom, de azt annyira nem, hogy most szingli vagy. -mikor ezt kimondta felállt, és odajött hozzám. -Vagyis nem tudom mit érzek. Irigylem Harryt, hogy ilyen gyönyörű barátnője van. -miután befejezte a mondatot felém hajolt, de én elhúztam a fejemet.

-Zayn. Ezt én éreztem, de ez nekem gyors, várj még egy kicsit, én Harryt szeretem, még akkor is ha ő nem kedvel. Rád csak barátként tekintek. -próbáltam úgy kifejezni magam, hogy ne legyek bunkó, de még is legyen ez a kijelentés határozott. 

-Jó értem. Akkor barátok, talán jobb is. -mondta már mosolyogva.

-Na, én most bemerészkedek Harryhez. -mondtam félve.

-Sok sikert. - rosszfiús mosolyával rám mosolygott, majd megölelt.

Kisétáltam Zayn szobájából, és bekopogtam a szomszéd szobába.

-Ki az? -kérdezte egyhangúan Harry.

-Anne, vagyok. Bejöhetek?

-Nem. hagyj békén. Nem érdekelsz. -mondta dühösen.

Ebbe beletörődve lementem a földszintre. 
Eleanor és Danielle voltak éppen a konyhában, éppen valami sütit sütöttek a fiúknak.

-Segíthetek? -néztem Eleanorra.

-Persze, gyere csak. -hívott be a konyhába mosolyogva.

-Hallottuk mi történ köztetek Harryvel. Sajnáljuk. -mondta Danielle.

-Jajj ne is mondd, éppen ezért is jöttem, hogy kibékülhetnénk, de olyan makacs mint egy kis ovis. -panaszkodtam. -Szerintem ebben a sütiben még besegítek, és utána ritkán jövök ide be. Talán nekem is jobb lesz.

-Anne, hülyeségeket beszélsz. Minden rendben lesz. -vigasztalt Eleanor.

-Hát nemtudom, én már mindent megtettem.

-Nyugi. Mi drukkolunk nektek. -ölelt meg Danielle.

A süti lassan el is készült, mikor kiraktuk a tálakra, kértem a lányokat, hogy mondják meg a fiúknak, hogy üdvözlöm őket, és sok sikert a fellépésükhöz ma este.

-rendben. De azért remélem még találkozunk. -mondta Eleanor, Danielle pedig helyeselt.

Busszal hazamentem, és 4ig ott voltam a kávézóba.Semmi nem is történt. mármint semmi érdekes.

 Utána haza mentem, csináltam magamnak teát és egy melegszendvicset és a szobám felé vettem az irányt. Bekapcsoltam a laptopomat. Csodálkozva néztem, hogy facebookon 120-an jelöltek ismerősnek, twitteren pedig több ezren követnek, azért ez az eredeti 400-hoz képest nem semmi.

Zenét hallgattam, és közben képeket szerkesztettem. fél 6 körül, egy farmerben, és egy ingben ültem a laptopom előtt, amikor anyu jött be a szobámba.

-Kicsim, valaki keres. Gyere ki. -szólt mosolyogva, de arcáról többet nem tudtam leolvasni.

-De ki az? -csodálkoztam.

-Gyere ki és megtudot. -kacsintott rám.

Tehát kiballagtam az ajtóhoz, de megérte, amikor megláttam ki az, majdnem hanyatt estem...