Az újságcikk és a következmények

20 percet ültem a buszon. Utána még benéztem anyuhoz, tehát Másfél óra múlva értem haza.
Az asztalon ott volt a levél. Egy nagy borítékban, vagyis csak én hittem azt, hogy egy levél.
Egy újság volt benne. Louis és én voltunk a címlapon. Akkor kaphattak el minket amikor Lou elköszönt tőlem, egy csókkal..
A kép fölött pedig a következő felirat: Louis Tomlinson megcsalta barátnőjét, Eleanort.
Csak egy rövid szövegből állt a cikk.

A fotósok elkapták a pillanatot, amikor Louis Tomlinson, a One Direction egyik tagja, a fiúk háza előtt lesmárolt, egy, a sajtó számára ismeretlen lányt.
A fiú nem nyilatkozott, Eleanor pedig nem mondta ki, hogy szakítana a fiatal hírességgel.

Nem elég, hogy már a délelőtt folyamán Harryt és Louist is megbántottam, még egy kapcsolatot is tönkre teszek. Bár én nem tudtam, hogy Lounak van barátnője, mert ha tudom, akkor nem teszem, amit teszek. Bár nem csak én érzem magam hibásnak, hiszen Louis, ha szereti Eleanort, akkor nem csókol meg. Az oké, hogy részegen megtörtént, de szerintem reggel már józan volt. Bár ki tudja.
Próbáltam felhívni, de nem vette fel a telefont. Valószínűleg ő is látta a cikket. Vagy lehet, hogy ő küldte el? Le mentem a recepcióshoz, hogy megkérdezzem ki küldte ezt nekem.
Ő már nem emlékezett biztosan, de aztmondta, hogy egy kapucnis, napszemüveges, 20 év körüli srác volt.
Akkor valószínűleg a banda egyik tagja...
Én mindig mindent csak elrontok. Hogy is gondolhattam volna, hogy én jóba leszek a One Directionnel.
Kellett egy kis idő, hogy elgondolkozzak mindenen. Kisírtam magam, majd miután lehiggadtam, lementem segíteni anyunak a kávézóban.

-Jajj kincsem, de jó, hogy jössz. De mi a baj? - Nézett rám ijedten
.
Mindent elmondtam neki, percről percre. Azért kicsit ő is megnyugtatott, és szerinte, ha Louis tényleg szereti Eleanort, akkor nem csókolt volna meg.

-Na mindegy. Itt legalább nem kell ilyenekkel foglalkoznom. intézd csak el a dolgokat, én addig itt leszek.

-Jajj köszönöm kincsem, imádlak. Sok sikert. -majd puszit nyomott az arcomra, és elindult ki a kávézóból.

Nem unatkoztam, egész nap jöttek-mentek a vendégek. Viszont egyszer egy olyan személy lépett be, akire nem számítottam.
Vártam, hogy visszaforduljon. Nem gondoltam volna, hogy szóba áll velem.

-Harry. -mosolyogtam felé.

-Szia Anne. -mondta vidáman.

-Mit kérsz? -ezt kötelességem volt megkérdezni, de már éreztem mit fog válaszolni.

-Hát igazság szerint téged. -mosolygott ravaszul.

-Itt vagyok, életnagyságban. -nevettem rá.
Felém nyújtotta az újságot, és kérdően nézett rám.
-Láttam. Louist egész nap hívogattam, de nem veszi fel a telefont. Mi van vele?

-Háát ő is maga alatt van, ahogy te is. -hihetetlen, hogy meglátja rajtam..

-És Eleanor? Ő gondolom egy kanál vízben is meg tudna fojtani. - néztem szomorúan.

-Te őt még nem ismered. Hihetetlenül nyugodt lány. Tehát szerintem nem húzta fel magát.

 -Na, legalább ő nem. És te, csak emiatt kerestél? -érdeklődtem.

-Igen, féltem, hogy valami baromságot csinálsz, mert annyira megviselt az újságcikk. Tudod mi már megszoktuk, hogy a sajtó összevissza kever, de még te gondolom nem.
-Harry, ez hihetetlenül aranyos volt tőled. Köszönöm. -éreztem, hogy kicsit forró köztünk a levegő. És, hogy Harry ennyire aggódik értem, még annak ellenére is, hogy reggel megbántottam.- És Harry, ne haragudj a reggeli viselkedésem miatt.
-Nyugi már, semmi gond, szerintem neked most nem ez a legnagyobb gondod. de ha szeretnéd, délután kárpótláskén elmehetnénk valamerre.
-Benne vagyok, bár előbb Louissal kéne beszélnem, meg lehet, hogy Eleanorral is.

-Jóó. Mikor végzel? Addig itt maradok, ha kell.

-Attól függ anyu mikor jön meg. -be sem fejeztem a mondatot, anyu jött is felém.

-Akkor most? -nevetett rám.

-Anyu, elmehetnék a srácokhoz, meg kell beszélnem Louval az újságcikkes dolgot.

-Persze menjetek csak fiatalok, érezzétek jól magatokat! Ha lehet, ma alkohol nélkül. -kacsintott rám anyu.

-Rendben-rendben. -mondtam, puszit nyomtam az arcára, és elindultam Harryvel kifele.
Gyalog mentünk. Harry egy rövid és csendes úton vezetett el a házhoz. Negyed óra alatt ott is voltunk, ha nem kevesebb.
Mikor beléptem Niall bíztatásként megölelt, Zayn pedig egyszerre leültetett, és szólt Louisnak. Közben Danielle jött oda hozzám, és nyugtatgatott, hiszen ő tudta, hogy részegek voltunk.
Nem sokkal később lejött Lou az emeletről.

-Anne, te mit keresel itt? -nézett rám rémültem.

-Szerinted? -néztem rá aggódva. -Azért jöttem, hogy megbeszéljük a dolgot. -az asztalon lévő újságcikkre 

mutattam.

-Igen. Ne haragudj, mind az én hibám, részeg voltam, és magam sem tudtam mit csinálok. De én Eleanort szeretem. De nemtudom miért csókoltalak meg, gondolom ez neked szarul esik most, de sajnálom..
Közben egy gyönyörűszép lány jött le a lépcsőn, és egyszerre Louhoz ment.
-Szia, biztosan te van Anne. -nyújtotta felém a kezét kedvesen.

-Öhmm szia. Te pedig valószínűleg Eleanor vagy. -mosolyogtam felé.

-Igen én vagyok, és csak hogy utdd, nem haragszom amit Louissal csináltál, mert tudom, hogy csak engem szeret, és, hogy mindketten részegek voltatok. Szóval nyugi. -ölelt át.

-Huhh. köszönöm. Nagyon megkönnyebbültem, és én sem tudom miért csináltam mind ezt. A mai napig nem tudom, hogy hogy csinálhattam. -idegeskedtem.
- Jó-jó Anne, nyugi. Szent a béke. Felejtsük el. -nézett rám Eleanor, Louis meg helyeselt.
Nagyon megkönnyebbültem. Ki sem tudtam magam fújni egyszerre jött Harry.
-Na Anne, akkor áll a délutáni alku? -mosolygott rám.

-Igen, persze menjünk. -és elindultunk ki az ajtón.
Kíváncsian vártam, mi fog történni, meg hogy egyáltalán hova megyünk, de Harry Nem mondott semmit...

Sziasztok! Arra a döntésre jutottam, hogy egyenlőre mindig majd 3 komment után fogok új részt írni, úgyhogy hajrá ;))