15. Semmi hír

Már vagy 2 órája vártam Harry szobájában. Mászkáltam fel-alá, vagy csak ültem sírva a fotelban. De már nem bírtam tovább. Kotorászni kezdtem a táskámban, és elindultam ki a teraszra.
Niall és Zayn álltak kint. Zayn pont cigizett, és közben Niallel beszélgetett.

-Sziasztok. -szóltam szomorúan.

-Naaa. Party van. -karolt át Niall.

-Ne. Niall, most kérlek ne. Amúgy is, látom mára befejeztétek. 

-Háát igen. nagyjából. -mosolygott. Látszott rajta, hogy nem sikerült rosszul az este, de nem volt annyira részeg.

-Harry? -érdeklődtem könnyes szemekkel.

-Elvileg a te pasid, neked kéne tudnod. -mondta bunkón Zayn. Erre inkább nem szóltam semmit, de mégis Zaynhez kellett fordulnom.

-Zayn. Elkérhetném az öngyújtódat?

-Mert minek? -csodálkozott a mélybarna szemű srác.

-Háát szerinted?  -mondtam egyhangúan, mire ő felém nyújtotta az öngyújtóját.

-Köszi. -mondtam, kis mosollyal a számon, és meggyújtottam a cigit.

-Anne. -csodálkozott Niall.

-Nyugi ír manó. Nem cigizek, csak ha ideges vagyok. Ami ritka. De most már nagyon kellett. Szóval NEM, hangsúlyozom nem vagyok függő.

-Jó. Elhiszem. de mi történt? -érdeklődött, mire Zayn oldalba bökte. de én azért elmeséltem neki.

-Hát ugye mi késve érkeztünk a buliba. Addigra már Zaynben is volt egy kis pia. Harry magamra hagyott egy kis időre, ekkor jött oda hozzám Zayn, és táncolni kezdtünk. Harry pedig félreértette a dolgot. -mondtam, és szememből egy könnycsepp gurult ki, amit Zayn törölt le a pulcsijával.
Most már alig látszott a fiúkon, hogy ittak, tehát lehetett velük értelmesen beszélni.

-Uhh. Sajnálom. De remélem minden rendben lesz. Olyan aranyosak vagytok együtt. -mosolygott Niall.

-Jó lenne... De most ez szintén nem rajtam múlik.

-Anne. beszélhetnénk. -nézett rám komolyan Zayn. Erre Niall fogta magát bement a lakásba.

-Mondjad.

-Na szóval. Nem is tudom hol kezdjem. Azt ugye már tudod, hogy szeretlek. tudom, hogy te csak is Harryt szereted, de én ezt így már nem bírom. Amikor meglátlak, érzem, hogy megérte felkelnem. Én próbáltalak elfelejteni, de nem megy. Főleg úgy, hogy minden nap látlak. Ezért úgy döntöttem, hogy.. -nem folytatta tovább a mondatot. a Cigije füstjét felém fújta, majd fejét lehajtotta.

-Zayn. Azthiszem ezt megbeszéltük. Bár ez így most nagyon rossz, hogy miattam vagy ilyen szar állapotban. De mégis mit akarsz? Kérlek ne csinálj hülyeséget! -néztem felé.

-Hát arra gondoltam, hogy kicsit haza megyek a családomhoz. Úgyis hiányoznak már. ebben az egy hétben még úgysem  lesz semmi közös programunk a fiúkkal. Szóval kicsit elvonulok... -mondta szomorúan.

-Háát. A te életed, a te döntéseid. Csak ne csinálj semmi baromságot. Nem bírnám ki, ha valami hülyeség miatt bajod esne. -néztem felé. Hiszen ő az egyik legjobb haverom.


*Zayn szemszöge*

Már vége volt a bulinak. A fiúk a barátnőikkel elmentek aludni. Anne és Harry pedig már a buli kezdete után nem sokkal elvonult.

-Niall.- nem jössz ki velem a teraszra, amíg elszívok egy cigit, -néztem a szőke srácra.

Már 3-4 perce kint ültünk, és beszélgettünk, amikor megjelent Anne. Szívem, mint mindig hevesen vert, mint mindig. De úgy éreztem, most kell tisztáznom vele, hogy mi van.
Nagyon meglepődtem amikor az öngyújtómat kérte el, hát még amikor megláttam a cigit a kezében. Bár azt mondta, csak akkor szívja ha ideges, és most tényleg látszott rajta, hogy nagyon ki van. Nem tudtam mi történt. Amikor elmesélte, bűntudatom lett. Megint miattam vesztek össze. Olyan szerencsétlen vagyok. Még azt sem hagyom, hogy szegény Anne boldog legyen.
Elmondtam neki az érzéseimet, és közöltem vele, hogy egy kis időre haza megyek. utána meg úgyis megyünk Amerikába.
Erre arca sápadt lett, és valami olyasmit mondott, hogy az én életem, az én döntésem, és kérte, hogy ne csináljak baromságot. Ezek szerint mégis csak félt, sőt, lehet, hogy szeret is...
Elnyomtuk a cigit, és elindultunk a lakásba. Anne egyszerre Harry szobájába vonult be. Amin csodálkoztam. bár lehet, hogy várja. Nem nagyon hallottam semmi zajt, lehet, hogy szegény álomba is sírta magát.


*Anne szemszöge*

Elnyomtam a cigit. Kicsit segített megnyugodni, de még persze mindig nagyon szar kedvem volt. Visszavonultam Harry szobájába, és vártam, hogy hazajöjjön. Még 1 órán keresztül mászkáltam fel-alá, majd lementem a nappaliba.
Eleanor is lent volt a konyhában. ő már pizsiben volt, és álmosan nézett rám.

-Anne! -te hogyhogy még nem alszol? és még át sem öltöztél...

-Eleanor ne is mond. nem szívesen beszélek róla, hogy mi történt. Hidd el, szívem szerint már én is aludnák. -panaszkodtam.

-Na mesélj! mi történt? -ültetett le a kanapéra.

Minden elmondtam neki. De most már megfogadtam magamba, hogy senki másnak nem mesélem el. Így is elegen tudják már...

-Emlékszel. Múltkor is minden rendbe jött. -mosolygott felém.

-Igen, csak akkor Harry nem szaladt el a semmibe. Hívni sem  tudom. Ki van kapcsolva. 

-Nyugi. Pihenj egy kicsit. nagyon ki vagy már. Kérsz egy teát? -nézett rám biztatóan.

-Köszönöm. Elfogadok valami nyugtató hatásút. 

 Nem sokkal később ki is hozta a konyhából. Egy plédet és egy párnát is vett elő nekem. Olyan aranyos tőle, hogy mindig odafigyel rám.
Fogtam a teámat, bekapcsoltam a tv-t és betakaróztam. Sehol nem ment semi érdekes film, meg semmi olyasmi érdekelt volna, úgyhogy iután megittam a teámat, lefeküdtem. A telefonomat magam mellé raktam, hátha Harry felhív.

Nem nagyon aludtam az éjjel. fél óránként megébredtem, remélve, hogy Harry hazajött. De reggelig nem történt semmi.
A fiúk. Vagyis Liam és Niall már fél 9kor lerohantak a lépcsőn, valami kaja után nézni.

-Anne. -nézett rám csillogó szemekkel Niall.

-Niall. Most ha nem haragszol meg nem akarok nagy munkába kezdeni. Alig aludtam. 

-Jajj tényleg. El is felejtettem. Semmi hír? -nézett rám szomorúan.

-Nem. -mondtam szomorúan. -Na, virslit ha főzök az jó? -néztem álmosan.

-Tökéletes. hármat kérek. -próbálkozott felvidítani, de nem járt sikerrel.

Gyorsan megfőztem jó pár virslit. Amíg főttek kimentem a fiúkhoz kicsit beszélgetni.

-a lányok hol vannak? -érdeklődtem.

-Danielle még készülődik. -nevetett Liam.

-Louis meg Eleanor pedig lehet, hogy hancúroznak. -nevetett Niall.

-Hahaha. De vicces valaki. Vagy csak féltéken? -nézett rá felhúzott szemöldökkel Liam.

-Nem, nem hancúrozunk, de butus. -lépett oda Niall mögé Eleanor és Louis kézen fogva. Ők is olyan szépek így együtt, de most eszembe jutott, hogy Harryről még mindig semmi hír. Kezdtem izgulni.

-Jó reggelt. -öleltem meg mindkettőjüket.

-Anne. Eleanor mondta, hogy mi történt, sajnálom. -mondta Lou.

Visszarohantam a konyhában, mert megfőttek a virslik. Egy tálra raktam, és kivittem a fiúknak. Közben Danielle segített megteríteni, Eleanor pedig kenyeret szelt. Ezért remélem feltűnt a fiúknak, hogy el vannak kényeztetve rendesen.
Bár mindenkinek készítettek tálat, az enyémet nem kellett elmosogatni, csak csendesen ültem az asztalnál.

-Fiúk, és esetleg lányok is. Kaja után egy kis videojáték? -nevetett Louis.

-Rendben. -válaszolták egyszerre a srácok, majd később Danielle és belement.

-Eleanor? -néztem rá.

-Áhh, én béna vagyok az ilyenekben, inkább ruhát keresek mára. -nevetett. -Segítesz?

-Persze. Szívesen. -szóltam kicsit vidámabban.

A fiúk leültek a tv elé. Mi pedig elindultunk fel, Louisék szobájába.
A telefonomért visszafutottam, hátha hív Harry...

Elanornak nagyon szép ruhái vannak. Ő egy szoknyát akart felvenni. Egy szürke masnis felsőt, és egy fekete szoknyát vett fel, sportcipővel.

Már fél órája válogattunk, el is feledkeztem Harryről. Egyszer csak megcsörrent a telefon.

-Igen tessék. -vettem fel, az ismeretlen számot.

-Jó napot kívánok. Helen Balman vagyok, 

a The Royal London Hospital-ból. Anne Gand-el beszélek?

-Igen, Anne Gand vagyok.

-Harry Sytles kért, hogy értesítsem önt, hogy a fiú itt van a kórházban, kérem minél előbb jöjjön be hozzá. Nagyon fontos lenne. Köszönöm. Visz-hall.

Kezeim és lábaim remegni kezdtek. Szemeim könnyel teltek meg.


-Öhh, inkább ne. Harry engem hívott, ha akarja, hogy a többiek is tudjanak róla, akkor valószínűleg nekik is szólt volna. Szóval kérlek ne szólj senkinek.
Gyorsan választottam valami egyszerű ruhát. Lerohantam a lépcsőn, és ki a lakásból. A fiúk néztek utánam, hogy mi történhetett, de én csak rohantam be a kórházba.
Ha valami baja lesz Harrynek, azt én nem bírom ki.....

Sziasztok. Most ismét kérnék minden olvasót, hogy kommenteljen, aki pedig nem tud, az kattintson a tetszik gombra, mert nem ígérem, hogy 4 komment és 6 tetszik után hozom megint a következőt.Szóval hajrá. Előre is köszönöm.  *Anna*