59. Tökéletes meglepetés

-Jóó reggelt. Van negyed órád, hogy elkészülj. Anyukád kivisz minket a reptérre. -keltett fel Harry egy puszival.


-Ahj te jó ég. Hány óra van. -dörzsöltem meg a szemeim.


-Fél 7. fél óra múlva indul a gép. Öltözz, sminkelj, és reggelizz gyorsan. -sürgetett, én pedig kipattantam az ágyból. Harry-n farmer térdnadrág volt, egy fehér Armani póló, és egy piros Converse cipő, ezek szerint nyári ruhát kéne nekem is keresni. A szekrényemből csak gyorsan kikaptam egy farmer short-ot, és egy korall színű trikót választottam hozzá, strandpapuccsal. Harry elég nyáriasan öltözött, úgyhogy én is előkerestem a napszemüvegemet is.

Reggelire anyu csinált gofrit, úgyhogy gyorsan megreggeliztünk, és bepakoltuk a két kis bőröndöt a kocsiba.


-Jajj, a jogsim. -szált ki hirtelen anyu a kocsiból, és felrohant.


-Na, áruld már el, hogy hova megyünk. -öleltem meg Harryt, az autó hátsó ülésén.


-Meglepi, még mindig, de mindjárt ott vagyunk. -mondta, és ebben a pillanatban már anyu is megérkezett, és elindultunk a reptér felé. 
Kicsit késésben voltunk Harry azt mondta, 7-kor indul a gép, mi pedig 15 perccel előtt értünk csak oda.


-Kérjük, a Londonból Budapestre tartó gép utasait, hogy szálljanak fel a repülőre. -szólalt meg egy női hang.


-Magyarországra megyünk? -kérdeztem boldogan Harrytől. -mindig örülök, ha haza utazhatok, ez már maga jó kis meglepetés volt. 


-Igen, ezt már tudod. -mosolygott, majd megcsókolt.


-De Magyarországon belül hova? -kérdeztem csodálkozva.


-Titok. De gyere. -mondta, majd megfogta a kezem, és elindultunk, hogy felszálljunk a repülőre.


Mielőtt felszállt volna a gép, mégegyszer megkérdeztem Harry-t, hogy mik a tervei, és majd elszólta magát, de végül nem jöttem rá, ő pedig nem akarta, hogy megtudjam, mit tervez, ezért a Budapestre érkezésig némasági fogadalmat tett. 
Ennek köszönhetően egész úton zenét hallgattam, és bámultam ki az ablakon. 
Harry pedig a kezemet fogta, és fejét vállamon pihentetve aludt.


-Kérjük utasainkat kapcsolják be a biztonsági öveket, a gép hamarosan leszáll.


-Édes, mindjárt leszáll a gép. -simogattam meg az alvó Harry fejét.


-Máris? -csodálkozott, és megdörzsölte a szemeit.


A reptéren Harry egyszerre a kijárat felé vezetett, ahol egy taxis várt minket.


-Jó napot! Ahogy megbeszéltük. -mondta a barátom, és odaadta a bőröndöket a sofőrnek.


-Szóval, most már hajlandó vagy elmondani, hogy hova megyünk? -pusziltam meg Harry nyakát.


-Jajj. Nem. -kaptam meg egyszerre a választ. Elővett a zsebéből egy piros kendőt, és bekötötte a szemem.


Útközben egymás kezét fogtuk, de nem szóltunk egymáshoz semmit. A taxis rádiót hallgatott, mi pedig csendben ültünk hátul.
Végül hosszú utazás után megszólalt a sofőr.


-Megérkeztünk. -állította le a motort. Harry egyszerre fizetett, és miután kiszálltunk, el is hajtott.


-Üdvözöljük Vonyarcvashegyen. Kellemes időtöltést, és jó szórakozást kívánunk. -vette le  mosolyogva a kendőt. 


-Vonyarc? Balaton? Harry, köszönöm. -mondtam, és örömkönnyek hullattak a szememből.


-Tetszik? -kérdezte, miközben szorosan magához ölelt.


-Csodálatos. Szóval ezt szerveztétek titokban a hátam mögött anyuval. -mosolyogtam rá.


-Igen. Tudom, hogy mennyire fontos neked Magyarország, és, hogy mennyire szereted a Balatont, ezért gondoltam ez egy jó ajándék, tőlem, neked. -csókolt meg.


-Imádlak, és soha nem akarlak elveszíteni. Te vagy a tökéletes pasi. -mondtam, és még a könnyektől mindig csillogott a szemem. Harry kezével letörölte a könnyeimet, és szorosan magához ölelt.


Életem egyik legromantikusabb pár perce volt ez. A Balaton part, és életem szerelme. Kell ennél több?


-Na, menjünk be. -mutatott mosolyogva a parton álló házra.


Megfogtam a bőröndömet, és gyorsan kipakoltam. Előkerestem a strandcuccomat, és már indultunk is ki a strandra.
Egy nagyobb fa árnyéka alá lepakoltunk, és már indultam volna is a vízbe, amikor Harry felkapott, és berohant velem a vízbe.


-Na, mikor lesz már mélyebb? -kérdezte, mikor a 120-as táblánál is még nem volt mély a víz.


-áhh, már mindjárt, vagyis remélem. -mosolyogtam Harryre, aki egy pillanatra megállt, de már ment is tovább. Amikor már majdnem a nyakáig ért a víz, visszaszámolt.


-3, 2, fog be az orrod, nagy levegő, 1. -monda, és beledobott a vízbe.


-Vicces vagy. -mondtam, majd hátulról rá ugrottam, és lenyomtam a víz alá.


Egész délután a vízben hülyéskedtünk, vagy a parton napoztunk. Sőt, még egy kicsit röpizni is tudtunk. A rajongók tök rendesek voltak. Néztek minket, de nem támadták meg Harryt aláírásokért, és képekért. Örülök, hogy nem zavarták meg a napunkat.
Éppen bent a házban csináltam vacsorára, amikor Harry kihívott.


-Anne, drágám. Naplemente. Gyere. -egyszerre lezártam a gázt, és kimentem a barátomhoz.

-Ez tényleg gyönyörű. Nem csodálom, hogy szereted a Balatont. -mosolygott felém.

-Ugye? öleltem át.

-Számoljunk vissza. -ugrott fel hirtelen. -5, 4. -kezdte, majd én is csatlakoztam. -3, 2, 1. -és a nap már el is tűnt.

-Egy Oscar-díjas romantikus filmbe illő jelenet ez. Nem tudom, mi lenne velem, ha nem ismertelek volna meg. Te vagy a mindenem. -csókolt meg hosszasan Harry.

-Én már szavakkal nem is tudom kifejezni, hogy mit érzek. -szorítottam meg a kezét.

-De már csak egy hónap van, életem, vagy életünk legszebb nyarából. Ősztől neked suli, nekem pedig fellépések, dedikálások, stúdiózások, és hasonló dolgok.

-Erre ne is gondolj, én igyekszem hamar megtanulni, és a hétköznap estéket, és a hétvégéket akkor együtt tudjuk tölteni. -mosolyogtam felé bíztatóan.

-Igen, kivéve, ha én a világ másik végén leszek. -húzta el a száját, és szemei csillogtak, de nem sírt.

-Megoldjuk. Úgy gondolom, sok mindent megéltünk már együtt, az már majd meg sok kottyan. De tudod mit. -mondtam, és leszedtem az egyik fekete-fehér, fonott karkötőmet, és Harrynek adtam. -Ha lesz olyan, hogy nem leszel itt velem, akkor majd erről eszedbe fogok jutni. -kötöttem fel a kezére a karkötőt.

-Ez lesz a kedvencem. -mondta, majd a szemembe nézett, és megcsókolt.

Miután már sötétedett, és jöttek a szúnyogok bementünk, és megettük az addig elkészült palacsintákat. Többet már nem volt erőm sütni, de szerintem elég is volt annyi.

-Gyere be a hálóba, és koronázzuk meg ez estét. -mondta Harry, és már le is vette a pólóját.

Felmentünk a hálószobába, és rövid időn belül le is kerültek a felesleges ruhadarabok. Forró teste enyémhez simult, és sűrű lélegzetvételeit fülembe hallottam.Simogattam, karmolgattam, és az egész testét végig csókolgattam. Gyengéd volt, és szenvedélyes. Az egész együttlét csodálatos volt.

-Életem egyik legszebb napja volt ez a mai. Köszönöm. -csókoltam meg Harryt, még mielőtt lekapcsoltuk volna a lámpát, és elaludtunk volna.

Na sziasztok, ismét kicsit megkésve hoztam a részt. Sajnálom, de nem nagyon voltam gépnél a nap folyamán. Épségben megérkeztem, és már csak egyszer fogok hosszabb időre eltűnni a nyáron. Örültem, hogy sok tetsziket kaptam, és 2 új olvasóm is lett ebben az egy hétben. Az oldalt ennek ellenére továbbra is lehet reklámozni, hiszen még mindig szívesen fogadom az új olvasóimat.

Arra gondoltam, hogy a 60. résznél lehetne azt csinálni, hogy ti írtok szavakat, én pedig azokat beleírom a következő részbe. Bármilyen szót írhattok, én pedig igyekszek egy frappáns részt összehozni.

Szóval ha van kedvetek, akkor írjatok. 
A kommentekre, amik megérnek egy választ, arra válaszolok, mielőtt felraknám az újabb részt.
a 60. rész 44 tetszik, és 24 komment után jön.
Anna xX.