58. Mit tervezel?

-Anne, ma találkozol Mrs. Wilmer-el, a North London Collegiate School igazgatójával. -ébresztett minket anyu. Mindketten reflexszerűen magunkra húztuk a takarót, anyu pedig elhúzta a sötétítőt.


-Neeee. -ordítottam álmosan.


-Anne Gand. A jövődről van szó, tehát indulás, varázsolj magadnak elfogadható külsőt. -utasított anyu a fürdőbe, én pedig nem ellenkeztem, és bevonultam.


Gyorsan lefürödtem, hajat mostam, és akkor eszembe jutott, hogy a ruhámat nem is hoztam be, úgyhogy egy törülközőt körbe tekertem magamon, és a konyha felé igyekeztem, gondoltam anyu ott van, de tévedtem. Még Harryvel beszélgetett a szobámban.


-Mit vegyek fel? -kérdeztem idegesen. -azt hiszem izgulok.


-Hát azt mondta az igazgató asszony, hogy nem kell túl hivatalosan venni a dolgot, de konkrétan nem monda, mit vegyél fel. Nézett rám anyu.


-Valami ünnepi jó lesz? -néztem értetlenül anyura.


-Persze. De gyerünk öltözni. -csettintgetett.


-Jó rendben. Mondtam, és gyorsan leszedtem a vállfáról az ingem.


A fürdőben gyorsan magamra kaptam a fehér ingem, és egy farmert. Mivel kint nem volt valami jó idő, azért egy zakót is vettem a blúz mellé, és szokás szerint, egy krémszínű magassarkút húztam. Pár elegánsabb kiegészítőt is előszedtem a kis dobozomból, és kész is voltam, már ami a ruhákat illeti.



Aztán semmi smink nélkül kimentem, és egyszerre leültem a laptopom elé. Sem facebookra, sem twitterre nem jelentkeztem, be, csak az iskola honlapjára mentem rá, és megnéztem pár képet. Nem akartam túl sminkelni magam, nehogy rossz benyomást keltsek. A honlapon is azt láttam, hogy a lányok alig festik magukat, ja igen, azt még nem említettem, hogy ez egy lányiskola. Csak lányok járnak oda. Mindegy. Egy évet talám kibírok, vagyis muszáj lesz.


Jól megnéztem a képeket, aztán bementem a fürdőbe, és egy kis sminket raktam fel. Szemceruza, meg egy kis szempillaspirál. Ennyi.
Miután teljesen kész lettem, kimentem a szobámba, ahol nem volt senki, úgyhogy a konyha felé vettem az irányt. Anyu és Harry éppen konzultáltak valamiről, de mikor megláttak, egyszerre csend lett. Mit terveznek?


-Hmm.  Csinos. -Ölelt át Harry, majd a nyakamba harapott, igen vannak ilyen pillanatai.


-Köszönöm. -mosolyodtam el, és bárszinte minden nap mond valami kedveset, mindig képes zavarba hozni, ő ilyen. Életem pasija.


-Anyu. Elviszel? -mosolyogtam anyura.


-Persze. Harry, jössz teis, vagy inkább a srácok házához vigyelek? -pörgette anyu a kocsikulcsot.


-Ha Anne-t nem zavarja szívesen megyek. -mosolygott, és magára kapta a pulcsiját.
-Na, gyere.Induljunk. Nagyon izgulok. -fogtam meg türelmetlenül Harry kezét.


A kocsiban mi hátul ültünk. Én nem szóltam semmit. A hasam görcsölt, szédültem, és minden bajom volt. Már többször az is megfordult a fejemben, hogy mi van, ha mégsem vesznek fel.


-Nyugi. Sikerülni fog. Okos, és ügyes vagy, szóval simán bekerülsz. - simogatta meg a karomat Hazza.
-Persze, hogy sikerül, de ha nem tűnt volna fel, megérkeztünk. -zavart meg minket anyu.




Mikor kinéztem az ablakon, egy kisebb épületet láttam. Körülötte pedig egy kisebb park, és egy sportpálya.

-Na, én itt leülök, és megvárlak. -csókolt meg gyengéden Harry, és leült egy padra, én pedig a bejárat felé sétáltam. Egyszer majdnem vissza is fordultam.

A 40 év körüli portás megmutatta, hogy hol van az igazgatói iroda, én pedig remegve bekopogtam.

-Szabad. -jött egyszerre a válasz.

-Jó napot. -köszöntem félénken. - Anne Gand vagyok. -fogtam kezet az igazgatóasszonnyal.

-Üdvözlöm. -kedte,és egy darabig magyarázott az iskoláról, és arról, hogy csak különleges alkalmakkor vesznek fel az utolsó évben diákokat, de a jeles bizonyítványom miatt, kevés gondolkodás után felvettek. -Nagyjából az iskoláról ennyit. Jöjjön. Körbevezetem. -állt fel a hölgy, és kimentünk az irodából. Megmutatta a jól felszerelt szaktantermeket, és körbejártuk az egész isolát.

-Jaaj. Azt el is felejtettem. Az iskola egyenruhája egy barna szoknya, barna kardigán, és fehér ing, ha lehet, akkor színben hozzá íllő magassarkúval, vagy topánnal. Ezt szigorúan vesszük. Nem ez a mindennapi viselet, csak az ünnepekkor kell ebbe jönni, meg ha az osztályfőnök jelzi.

-Rendben. Köszönök szépen mindent. A felvételt, a körbevezetést, és minden egyebet. -mosolyodtam el zavartan.

-Szívesen. Reméljük ebben az egyévben is öregbíteni fogod iskolánk hírnevét. Jajj, és ez lesz majd az osztálytermetek. Belülről nemtudom megmutani, de idekell majd jönnie reggelenként. Most lekísérem, hogy tudja, hogy jut el ide. -mondta mogorván. -és még valami. Nem tűrjük, a túl kihívó öltözködést. Még 12. osztályban se. De ez szerintem önnél úgysem fordulna elő.

-Nem, semmiképp nem fog. -biztosítottam az igazgatót.

-Szeptemberben találkozunk. Viszont látásra. -köszönt el a tőle megszokott hangnemben, semmi kedvesség.

-Na mi volt. -ölelt meg egyszerre Harry.

-A suli szép meg minden, de elég szigorú. Egyeruha, semmi kihívó ruha, bár ez rám úgysem jellemző, és semmi balhé. Remélem nem valami katonai iskolába irattak be. -nevettem el magam.

-Csak nem, egy fagyi Do-nál? -állt fel Harry.

-Felőlem. mehetünk. -fogtam meg a kezét, és elindultunk.

-Jó napotkívánok. -ment be hivatalosan Harry, de a végére elröhögte magát. Do-nak viszont sikerül komolynak maradnia.

-Jó napot kívánok. Mit adhatok? -nézett bele Harry szemébe.

-A szokásosat. Egy csoki-vanília, és egy eper-vanília lesz. -mosolyogtam, közben pedig 3puszival köszöntöttem a barátnőmet.

-Tessék, amúgy hol voltatok? Olyan elegáns vagy Anne. -nézett végi rajtam Dorothy.

-Az új sulimban, ahova a szüleim beirattak .-mondtam savanyú képet vágva.

-Hova mész tovább? Mármint hol végzed el a 12.-et? -nézett rám értetlenül.

-North London Collagiate School. -mondtam unottan.

-És A-s vagy B-s leszel -érdeklődött továbbra is izgatottan.

-B-s, de miért?

-Anne. Osztálytársak leszünk. -ölelt meg boldogan.

-Na, legalább van valami jó is a mai apban. -mosolyodtam el.

-Tök jó lesz. Egy egész éven át boldogíthajuk egymást.

-Te jó ég. De azért remélem a tanulásra is jut idő, mert már most elezdjük a buli szervezését. -szólt bele Harry is.

-Milye buli? MI? -nézett ránk Do.

-Ha leérettségizünk, akkor csapunk egy nagy házibulit. -mondta Harry.

-Zsíííííír. De, vendégek, úgyhogy nekem mennem kell. Siasztok. -ölelt át minket a lány, és ment dolgozni.

-Szivi, mit szólnál, ha elmennénk Zaynhez? Ma még bent van nem?

-Az tök jó ötlet, menjünk.- mosolyogtam, és elindultunk a kórház felé.

Útközben anyu jól leordította a fejem, hogy miért nem hívtam a beszélgetés után, majd elmeséltem neki, hogy mi a helyzet.Megnyugtatott, hogy semmi kiképzősuliról nincs szó, úgyhogy megnyugodtam.

A végén még anyu percekig beszélt arról, hogy milyen fontos nekik a jövőm, meg minden, de aztán végül félbeszakítottam.

-Anyu, itt vagyunk a kórházban, Zayn szobája előtt, mennem kell. Szia. -köszöntem el, és reméltem, nem rág be rám.

Zayn már sokkal jobban van. az éltkedve, és az eredeti arcszíne is visszatért. Harryvel jól el beszélgettek, velem csak pár szót váltott, de talán jobb is, hogy a 2 fiú jóba van, szerintem a félreértés óta még nem beszélgettek ennyit.

-Köszönöm, hogy bejöttetek, visont már fél órája nincs látogatási idő, szóval nem akarlak küldeni titeket, de menni kéne. -mosolygott Zayn.

-Jólvan rendben. Szia. -ölelt meg Harry, majd én is a srácot.

A házunkig vezető úton alig beszéltünk, de mikor bekanyarodtunk a utcánkba, Harry elengedte a kezem, 2 kezével megfogta arcomat, és a szemembe nézett.

-Hihetetlen. 3 hét múlva irány Malajzia. Már nagyon várom, hmmm mi lesz ott. -kacsintott rám, és a szemében láttam, hogy mire is gondol.

-Én is várom, hidd el. -mondtam, és megcsókoltam.

Mikor hazaértünk, értetlenül néztem a nappaliba lévő kis bőröndre.

-Hát ez meg mi. -néztem anyura, ő pedig kérdően Harryre nézett. Mit terveznek ezek, már napok óta?

-Jajj igen, el is felejtettem mondani. Anne. pakolj össze 3 napra elegendő ruhát. Nyári ruha. Rövidnadrág, törülköző, és fürdőruha, meg amit még gondolsz. -mosolygott ravaszan Harry.

-Hát jó. Csak nyári cuccok kellenek? -néztem rá értetlenül. Nem tudtam mit akart, de megcsináltam amit kért. -Malajziába nem csak 3 hét múlva megyünk?

-De. Pakolj, mert reggel korán kelünk. -irányított a szobámba Harry, én pedig beleszórtam egy kisebb cucctáskába pár top-ot,  rövidnadrágokat, fehérneműket, meg amiről úgy gondoltam, hogy kell (tusfürdő, fogkefe, fogkrém, féső, sminkcuccok)

Mire befejztem Harry is ott volt mellettem. Mindketten gyorsan lefürödtünk, és bebújtunk az ágyba. Szorosan mellébújtam, adtam neki egy csókot,majd a fülébe súgtam:

-Mégis hova megyünk? Áruld már el, légyszi. -néztem rá kölyökkutya szemekkel, bár ez szerintem a sötétben nem látszott.

-Majd megtudod. 7 pecsétes titok. -nevetett, és beletúrt a hajamba.

Na sziasztok. Hát azért megenyhültem, és hoztam még egyrészt a nyaralás előtt. Azért remélem ez is tetszik nektek, bár fáradtan írtam.

A véleményetekre nagyon kíváncsi lennék, legyen az akár pozitív, akár negatív. Nem mondom, hogy ennyi meg annyi komment után jön a következő, mivel nyarani leszek vasárnapig, hétfőn hozok új részt, de addig örülnék ha sok tetsziket, és sok kommentet kapnék. Ne lustuljatok el!

További szép nyarat!

Anna xX.