25. Pozitív?!

Eltelt 4 nap. A rosszullétnek pedig semmi jele. Ez talán jó jel. Már 3 koncertet végigtomboltunk. Egyet Torontóban, egyet Ottawában, és tegnap egyet még Montreal-ban. Most pedig hamarosan indulunk az utolsó helyszínre, ahol én is ott leszek, Chicago-ba. 

-Anne, te még pizsiben. -jött be a szobába Louis.

-Nekem kifejezetten tetszik. -mosolygott ravaszul Harry.

-Jó öltözök. 5 perc és kész vagyok. -Ha sietnem kell, akár 3 perc alatt is képes vagyok elfogadható külsőt önteni.

Kivettem a bőröndből a smink cuccaimat, és a ruháimat, és bementem a fürdőben. Egy vékony réteg alapozót tettem fel, szememet tussal kihúztam, és szempillaspirált kentem fel. számra eper illatú szájfényt tettem. Ma reggel vettem észre, hogy erre az egy hétre azt a parfümöt is elhoztam amit Harrytől kaptam, amikor kibékültünk. Azt fújtam magamra. Egy farmert vettem fel, egy fehért pólóval, és egy piros Vans tornacipővel: 

-Ez gyors volt. És mégis gyönyörű vagy. ölelt meg Harry mikor meglátott

Kimentünk a nappaliba, és vártuk, hogy indulhassunk. Niall még kajáért kutatott, a többiek már a bőröndjeikkel álltak.

-Niall. Még van egy kerek óránk a gép indulásáig. Ha gondolod bemehetünk még a Burger Kingbe. Ez úgyis ott van a reptérnél. -rángatta maga után Dorothy Niallt.

A taxik már lent voltak a szálloda előtt. Szerencsére nem volt olyan nagy dugó, tehát 20 perc alatt ki is értünk a reptérre.

-Kajaaaaa. -futott oda Niall a gyorsétteremhez. Mi szépen lassan sétáltunk utána. Louisék, és Dorothy is bementek Niall után. Harry, Meli, Zayn és én úgy döntöttünk, hogy inkább egy pékségben reggelizünk, így fél 10 körül. Liamék pedig már korán felkeltek, így volt idejük reggelizni.

Mi leültünk egy négyes asztalhoz és elkezdtünk közösen beszélgetni. Melivel még úgysem beszéltem nagyon.

-Meli te meddig maradsz kint a fiúkkal? -érdeklődtem.

-Még 2 napot, aztán nekem is haza kell mennem, mert most tetszem le a vizsgáimat. De mikor írod őket?

-Öhm. Mivel én áprilisban jöttem el a suliból, a legtöbb tantárgyból le tudtak zárni, mert volt elég jegyem, de emellett írnom kellett egy-egy házi-dolgozatot minden tantárgyra. Már csak az irodalmat kell befejeznem, és kész is. De jövőre már valamelyik londoni suliba fogok járni. -vázoltam fel a szitut.

-Az jó. -mosolygott zavartan a lány. 

-Indulni kéne csajok. -simogatta meg Zayn Melinda kezét.

Megittuk az utolsó korty kávénkat, és elindultunk be a reptérre. Már csak 10 perc volt a gép indulásáig, szóval kicsit rohannunk kellett, de elértük a gépet. 10 óra 5-kor már fel is szálltunk. Nem is kellett sokat a gépen ülni, bár ez azthiszem csak nekem tűnt úgy. Niall már alig várta, hogy leszálljunk.  Azt hiszem kicsit sokat evett..

Mikor megérkeztünk akik még itt maradnak a fiúkkal el küldték a cuccokat a szállodába. Én vittem magammal a bőröndömet. A fiúk 1-kor dedikáltak valami plázában. Amíg őket megtámadták a rajongók, mi elmentünk egy ,,kicsit" vásárolni. Eleanor és Danielle már tudták a barátaik ruha méretét, úgyhogy vettek nekik egy-egy i love my girlfriend -es pólót, meg persze maguknak is vettek egy pár mindent. Melinda csak egy rövidnadrágot vett, mert nem számított rá, hogy ilyen jó id lesz, Dorothy és én pedig főként a kiegészítők közül válogattunk. A vásárlás végére én egy fülbevalót vettem, A és H betűvel, és egy egyen karkötőnk is lett Doval.

Rengetek ruhát felpróbáltunk, és egy csomó képet csináltunk, egy üzletből ki is küldtek minket, mert nem vettünk semmit, de már fél órája ruhákat próbálgattunk. Talán így, most mi lányok is összekovácsolódtunk egy kicsit. Talán Donak és Melinek nehezebb volt beilleszkednie, de sikerült, és most már úgy beszélünk egymással mint legjobb barátnők. Egy csomó mindent megtudtunk a másikról.

Fél 4-kor a fiúknak sikerült elmenekülniük. Vagyis inkább mondjuk zt, hogy elfogytak a rajongónk. Szegények nagyon kifáradtak, de Harryre még várt egy feladat. Ki kellett kísérnie a reptérre, mert 5-kor indul a gépem vissza New Yorkba.

-Anne. -rohant oda hozzám Harry.

-Na, milyen jó hogy észre veszel. -mondtam durcásan, de nem bírtam ki, hogy ajkára ne tapadjanak ajkaim.

-Eltelt már a 7 nap. Megnézed a terhességi tesztet? -szorította meg a kezemet.

Bólintottam, hogy igen, és a osdó felé vettem az irányt. Szép, és rendezett volt szerencsére, bár kicsit zavart, hogy ezt nem otthon csinálom, de Harrynek joga van tudni az eredményt.

Elvégeztem a tesztet, és sírva rohantam ki Harryhez.

-Pozitív? -borult a nyakamba könnyes szemmel, én pedig bólintottam, hogy igen.

-De én még nem akarok apa lenni. -mondta sírva.

-Mi történt? -rohantak oda hozzánk a többiek?

-Anne Terhes. -mondta sírva Harry.

-Nee. Ez komoly? -fordult felém Zayn.

-Háát eléggé úgy tűnik. -mondtam én is könnyes szemekkel, és a hasamra tettem a kezem.

-De hát még csak 16 vagy. -mondta Louis.

-Igen tudom, és nem akartuk, hogy így legyen, de ha a sors így akarja, akkor felneveljük ezt a kis csöppséget. -mondta kis mosollyal Harry, és ő is a hasamhoz tette a kezét. -De most Annenek mennie kell, mert lekési a gépet. Indult el velem kézen fogva Harry.

-Háát akkor sziasztok!  ÉS erről ha lehet ne szóljatok senkinek semmit. A terhességi teszt is tévedhet. -mondtam bizakodóan.

-Rendben. Bízz bennünk. -ölelt meg Niall.

A reptéren Harry hirtelen eltűnt mellőlem. De 5 perccel később már újra mellettem volt, egy kis plüss macival a kezében.

-Hát ezt meg miért kapom? -néztem rá értetlenül.

-Hogy legyen kit megölelned, ebben a 3 napban, amíg én távol vagyok. -csókolt meg.

már csak 10 perc volt a gép indulásáig, úgyhogy én is gyorsan elköszöntem tőle.

-Nagyon fogsz hiányozni. Majd minden este hívlak, meg beszélünk msn-en, vagy skypeolunk, vagy.. áhh hiányozni fogsz. szorítottam magamhoz.

-Te is nekem. Szeretlek. Örökre. Vigyázz magadra, és ne feledd, már nem csak magadra kell figyelned. -egy apró puszival zárta le a mondatot.

-Kisasszony. Nem száll fel? -nézett rám értetlenül az egyik dolgozó.

-de. de igen. -mondtam, egy csókot adtam Harrynek, és már rohantam is a gép felé.

Egész úton a macit szorongattam, amit Harrytől kaptam. Mikor leszállt a gép, én taxival mentem haza. Nem akartam két bőröndöt magam után húzva végigvonulni a városon.

-A London kávéházhoz legyen szíves. -adtam az utasítást a sofőrnek, akinek köszönhetően negyed óra múlva már a kávéházunk ajtajában álltam. Lábaim remegtek, és nem bírtam egyhelyben állni. Egyszerre odarohantam anyuhoz, és hosszan magamhoz szorítottam. Fogalmam sem volt, hogy hogy mondom el neki, nagymama lesz. De nagyon féltem. gondoltam, hogy nem fogja higgadtan kezelni a dolgot...

Na sziasztok. Remélem ez a rész is elnyerte a tetszéseteket. 15 tetszik és 5 komment után(meg persze ha lesz időm) hozom a következőt. Több kommentnek és több tetsziknek természetes nagyon örülök ;)

Anna xX.