62.Olimpia

Reggel már izgatottan ébredtem, hiszen még nem voltam olimpián. Eddig mindig csak a tv-ből csodálhattam.
Az izgalmamat pedig az is fokozta, hogy a horvát-magyar bronzmeccsre mentünk. Amikor tudtam, a 2012-es olimpiát is figyelemmel kísértem, és szurkoltam a srácoknak. Főként az úszás, és a kézi kötött le.

Mivel éjjel a fiúknál aludtam Harryvel kézen fogva lesétáltunk a lépcsőn. Még mindketten pizsiben voltunk.

-Szép jó reggelt. Gofrit? -köszöntött minket Danielle.

-Hát ti, hogyhogy ilyen korán? -nézett fel a táljától Liam.

-Gemma ment volna az olimpiára, de ő koráhzban van, vagyis, már nincs, és nekünk adta a jegyeit. -ült le az asztalhoz Harry.

-Jajj tényleg, Anne mondta, hogy elkapott valamit, jobbulást neki. -csatlakozott hozzánk Danielle is

-Na és ti, hogyhogy ilyen korán felkeltetek. -szólaltam meg a mai reggelinél először.

-Jé, te is tudsz beszélni. -nevetett Liam, majd válaszolni akart a kérdésemre, de a barátnője megelőzte.

-Liam nagyon izgul a záróünnepséges fellépés miatt, és alig aludt az éjjel, én meg úgy nem bírtam elaludn, hogy járkált, meg forgolódott.

-Amúgy, én még nem is izgulok. -mosolygott Harry. -majd délután én is beállok az izgulósok sorjába. 

-Harry. Menjünk. El fogunk késni. -álltam fé 10 perc után az asztaltól, mire mind a hárman értetlenül néztek rám.

-Magyar-horvát kézimeccs. -legyintett Harry. -A főpróbán találkozunk. -állt fel ő is, és felballagtunk a szobába.

Ő a szobában, én pedig a fürdőben öltöztem. Egy fekete csőfarmert vettem fel, barnás toppal, és saruval. Egy laza sminket vittem fel. Szemceruzát, és spirált használtam, végül pedig egy halvény rúzst is igénybe vettem.

-Milyen csinos a kisasszony. -ölelt magához szorosan Harry.

-Hmm. Ön mellett el is bújhatok. Félek, hogy a rajongók meg fognak támadni. túl jól nézel ki. -néztem bele zöld szemeivel, tettetett komolysággal. 

Egy farmert viselt, a fehér, koszos Converse-ével, és egy fehér izomtrikóval.

-hát nem tehetek róla. De úgyis tudod, hogy csak téged szeretlek. -mosolygott, majd hosszasan megcsókolt.

-Na, induljunk. -pattantam fel a kanapéról, és az ajtó felé vettem az irányt. már Harry is elővette a kocsikulcsát, és indultunk volna, amikor hirtelen visszafutott, és egy nagy magyar zászlóval jelent meg.

-Most már minden megvan, mehetünk. -vágtatott le a lépcsőn, és magára terítette a zászlót.

Az úton Harry csendben az utat figyelte, én pedig az ujjaimat morzsolgattam izgalmamban. Mikor beértünk vettünk egy chips-et, és leültünk. Mindent jól belehetett látni.

Mikor megkezdődött a meccs, egész nyugodtan ültem, és örültem, hogy egy darabig a fiúk vezetnek. A magyar zászlót folyamatosan lóbáltuk, és a tömeggel együtt mondtuk, hogy Ria-Ria-Hungária, vagy esetleg azt, hogy Hajrá fiúk! A félidőben elmentünk egy kis friss levegőt szívni, majd visszaültünk, de már akkor tudtunk, nincs sok esélye a magyar csapatnak.

A vége felé, amikor pedig már több mint 5 gól volt a különbség, ekkor már a közönség velünk együtt a szép volt fiúkat ordítozta. Én pedig a szomorúság mellett néha elmosolyodtam Harry vicces kiejtésén. De a nap többi részén egész nap a Szép volt fiúkat mondogatta magyarul.

amikor pedig lefújták a meccset, és bemondták, hogy Magyarország kézilabda válogatottja olimpiai 4.lett, kicsit megkönnyeztem.

-Most még nekem is rosszul hangzik ez a 4.hely, de hidd el, idővel majd szebben fog csengeni. -mondta mosolyogva, és adott egy puszit az arcomra.

-De bekerülhettünk volna is a döntőbe. -mondtam szomorúan, és tudtam, hogy igazam van, de abban is biztos voltam, amit Harry mondott. -Mindenesetre én büszke vagyok rájuk. -mondtam, és felálltam, mert Harry már indulásra készen volt.

-Hova mész? 

-Aláíratjuk a zászlót. -mosolygott felém, én pedig még mindig nem értettem, hogy mi van. -Az egyik ismerősöm itt van kint, mint segítő, Elintéztem, hogy be tudjunk menni. -mondta büszkén, és megszorította a kezem.

Boldog voltam, hogy találkozhattam a magyar kézisekkel, mert annak ellenére, hogy már egy jó ideje nem otthon élek, a szívem mélyén mindig is magyar leszek. büszke voltam rá, hogy a magyar válogatott, szép eredményt ért el, és örültem, hogy találkozhattam velük, az aláírt zászlót pedig mindenképp kiteszem a falamra.

-Kicsim, nekem mennem kell a főpróbára. -ölelt meg Harry, én pedig szomorúan néztem rá. 

-Jólvan, én hazamegyek, átöltözöm, és jövök. majd hívlak. -csókoltam meg, mire nem csak a magyar csapat, de a horvátok is tapsolni kezdtek, én vörös fejjel elindultam kifelé a csarnokból, Harry pedig a másik irányba vonult el.

Otthon senki nem volt a lakásban, úgyhogy én is gyorsan felöltöztem egy kicsit ünnepélyesebben, és kivasaltam a hajamat. ár régen használtam a vasalóm, és most tűnt fel, hogy milyen hosszú már a hajam.

Egy fekete-fehér koktélruhát vettem fel, világos magassarkúval. Szememet tussal kihúztam, és szempillaspirált tettem fel. Pár kiegészítőt is előkerestem a dobozomból, végül az új parfümömből fújtam magamra egy kicsit.

A fellépés előtt még tudtam pár szót váltani Harryvel, aki addigra már szerintem lerágta a körmeit is, a többi srárccal együtt.

-Csak ügyesen. A nézőtéren várunk. -mosolyogtam rá, ő pedig homlokomnka döntötte homlokát, és megcsókolt. A szívverését szinte hallottam. Mindenesetre ha hallani nem is, érezni lehetett, gyorsabb volt, mint valaha. Nem csodálom, azért ez mégiscsak egy nagy rendezvényről van szó.

-Na csajok jöttök? -néztem Do-ra, Eleanor-ra, és Danielle-re. Meli sajnos nem tudott eljönni, ezért amíg Do Niall-t ölelgette, egy baráti öleléssel próbáltam megnyugtatni Zayn.

-Bízz magadban, mert én tudom, hogy megtudod csinálni. -mosolyogtam rá, majd felültem a lányokkal a nézőtérre.

Sok híresség után a fiúk is sorra kerültek. Sikongató tinik ezreit hallottuk a fiúk hangja mellett, majd miután elénekeltél a What Makes You Beautiful-t ők is leültek mellén, és együtt néztük végig az ünnepséget.

Amikor lezárták az olimpiát a közelemben többen könnyeztek, ahogy én is. Mellettem Harry előttem pedig Do pityergett.

Minden olyan szép volt.

-Most, hogy vége, mit szólnátok, ha beülnénk egy nyugis helyre? -ajánlotta fel Louis.

-Szerintem inkább menjünk haza. Egész éjjel nem aludtam -ásított egyet Liam.

-Szerintem is. -helyeseltek a lányok, így mindenki hazafele indult, mikor a Hyde parkhoz értünk Harry visszahúzott.

-Mi elmegyünk még kicsit sétálni. -biccentett a srácoknak, és elváltak útjaink. 

Vettünk egy-egy fagyit, és leültünk egy padra, és olyan történt, ami eddig nem nagyon. CSak csendben ültünk egymás mellett, és láttam Harry-n hogy nem túl boldog, ezért miután megettem az összes fagyit, rá is kérdeztem.

-Minden oké? -néztem bele zöld szemeibe.

-Nem. Mindjárt vége a nyárnak. Neked megkezdődik a suli, nekünk meg a koncertek. -mondta, és láttam rajta, hogy ez a tény őt is elszomorítja.

-Megoldjuk. -mondtam egy erőltet mosollyal,a könnyeimmel küszködve.és lesokkolt a hír, hogy ilyen hamar eltel  a 2012-es nyár.

Na sziasztok. Ismét megenyhültem, és megírtam még nyaralás előtt az új részt, most pedig vasárnapig nem leszek. Viszont lenne egy kérésem. Mire visszajövök szeretném ha 30! kommentet kapnák, és nagyon örülnék neki, ha lennének olyanok is, amiben hosszabban kifejtik a véleményüket. Szinte minden résznél kapok 2 nemtetsziket. Ami elszomorít, főleg azért, mert azt nem írjátok meg, hogy mi nem rossz. Szóval az építő kritikát is szívesen fogadom! Szerintem össze tudjátok hozni a 30 kommentet, legalábbis remélem. Ha több van, annak pedig csak mégjobban örülök.

Ja, és mostantól kicsit felpörögnek a részek, és kicsit gyorsabban fog menni az idő. nem fogok mindent napról-napra leírni, de azért próbálok részletes lenni. De egyszer minden véget ér, úgyhogy ez a blog is majd be fog fejeződni... Egyszer...

Amíg távol vagyok, addig pedig reklámozzátok a blogot.

Anna xX.