72. Döntések

-Zayn, vagy Zayn, és... -hallottam a srác hangját, de mielőtt befejezte volna, saját szememmel láttam, amit mondani szeretett volna.

-Zayn, gyere be. Rátok pedig nem vagyok kíváncsi. -mondtam a haverom ,,kísérőinek".

-Nem. Vagy mindannyian, vagy senki. -tette csípőre a kezét a barna szemű srác.

-De veled van megbeszélnivalóm. Velük nincs. -,,hisztiztem" tovább.

-Anne, mi lenne, ha megmagyaráznánk? -lépett közelebb Caroline.

-Nekem te ne magyarázz semmit, hülye liba. -léptem hozzá közelebb, de Zayn visszatartott.

-Mindenre van magyarázat, kérlek higgadj le. 

-Jó, kíváncsian várom, mi az az érv, amit el tudok fogadni. Hívtam be őket a szobámba.

-Na, kezdjük ott, hogy nekem pasim van. -kezdett bele a beszédébe Caroline.-Aztán, azon az estén sok minden történt. Én kiakadtam a barátomra, Harry pedig kicsit szomorkás volt a bulin. Én meg gondoltam, felejtsünk el mindent,és érezzük jól magunkat. Viszont, nem követtem annyira a banda szerelmi életét, tehát nem tudtam, hogy Harry és ti jártok, már több mint egy éve. Ezért, hogy féltékennyé tegyem a barátom, és hogy Harry ne legyen egyedül, gondoltam majd együtt alkotunk. A twitter állapot, és a kép, amit egy lesifotós készített már nem józan állapotban került ki. Nem voltam egészen részeg, de már volt bennem pár whisky-cola, azért úgy éreztem, itt a tökéletes alkalom, hogy féltékenységet okozzak a pasimnak. Ez sikerült is, viszont ezzel egy kapcsolatot tettem tönkre, gondolom neked pár átsírt éjszakát is okoztam. De hangsúlyozom, nem tudtam, hogy Harrynek barátnője van.

-Így igaz. -vette át a szót Harry. -Én pedig, tényleg szomorú voltam, mert már nagyon hiányzol. Iszonyatosan. ÉS szívem szerint most is megölelnélek, de félek, nem engednéd.én csak próbáltam jól érezni magam. semmi komoly nem történt. Csak beszélgettünk, és táncoltunk,. még egy csók sem csattant el. És mielőtt megkérdeznéd, hogy akkor mi volt az a szív, csak annyi, hogy hálás voltam Caroline-nak, hogy feldobta az estém, csak azzal, hogy beszélgettünk. Én nem tudtam, hogy egy ,,szivatás" része vagyok, de mi ketten ezt már idefele a repülőn megbeszéltük. Ez a kettőnk dolga. Addig nem is tudtam, hogy mindezt főként ezért tette. Semmi nem történt. Csak egy félreértés, és ebből a sajtó címlapsztorit csinált. Meg tudnál bocsájtani?  -lépett oda hozzám, nekem pedig egy könnycsepp gurult végig az arcomon.

-Úgy gondolom, elég őszinte kapcsolatunk volt eddig. Azért kérlek válaszolj most őszintén nekem. Tényleg így volt? az igazat mondd, kérlek. -néztem bele gyönyörű kékeszöld szemeibe.

-Igen, tényleg így volt. Nem csókolóztam soha Caroline-nal. Puszit adtam neki, de úgy gondolom, ez megbocsájtható.Ennyi történt, semmi több. Bűntudatom van, utálom a médiát, hogy ilyet összehozott, és szégyenlem magam, hogy ennyit sírtál miattam, sajnálom, hogy darabokra törtem a szíved. Anne Gand. Kérlek bocsáss meg nekem. -nézett mélyen a szemembe, és láttam abban a két szempárban, hogy igaz amit mond.

-Hadd gondoljam át, kérlek. Meddig maradtok? -néztem körbe.

-Holnap reggel, fél 9-kor indul a gépünk. Addig el tudod dönteni? -fordult felém Zayn.

-Igen. A házban lesztek?

-Igen, ott. És az ajtó számodra mindig nyitva. -mosolygott Harry. -De akkor most magadra hagyunk. Köszönjük, hogy meghallgattál. Szia. -álltak fel mindannyian.

-Sziasztok. -kísértem ki őket, majd visszamentem a szobámba. besötétítettem, és gondolkodtam. Ezer meg egy gondolat futott át az agyamon, de végül mindig ugyanott kötöttem ki. Végül fél 9-kor fogtam magam, összepakoltam holnapra a cuccaim, és kimentem anyuhoz a konyhába, és mindent elmondtam neki, ami az este folyamán történt, és végül félve feltettem a kérdés, hogy elmehetek-e, így este fél 9-kor a srácokhoz.

-Mivel láttam, hogy mennyire megviselt a dolog, és tudom, hogy tényleg fontos a dolog,és nem akarom, hogy  megszökj, ezért elengedlek. -mosolygott rám kedvesen.

-Nem szöktem volna meg. -nevettem el magam. -Najó, de.

-Na ugye. Na, sok sikert. -kacsintott, majd átölelt, én pedig épp elértem a buszt, ami a srácok háza felé tartott.

Kopogtam. Egyszerre ajtót nyitottak. Zayn volt az.

-Anne. hát eljöttél. -ölelt meg.

-Igen, és nem is tudom hogy háláljam meg, hogy mindezt elintézted nekem. El sem hiszed, mennyit jelent ez. HOgy hálálhatnám meg?

-Azt hiszem, én még így is jövök neked. Amennyit segítettél. De gondolom nem hozzám jöttél. -mosolygott kedvesen.

-Szia Rebecca. -köszöntem a lánynak meglepetten.

-Ja igen, gondoltam, ha már itt vagyok, akkor kicsit gondolok magamra is. ült le a barátnője mellé Zayn.

-És, öhm, hol van Caroline? -kérdeztem zavartan.

-Már hazautazott, 5 perce szállt fel a gépe. Szóval szabad a pálya. Hazza a szobájában van. Azért még tudod az utat ugye? 

-Köszönöm. Mindent. -mosolyogtam kedvesen, majd sóhajtotam egyet, és elindultam az emeletre. Lassan, de elértem Harry szobája elé. Vettem egy hatalmas levegőt, és bekopogtam.

-Ki az? -jött egyszerre a kérdés.

-Anne vagyok. a barátnőd. -válaszoltam mosolyogva.

-Anne. Szeretlek, kérlek ne haragudj. -ölelt szorosan magához, én pedig magamba szívtam az illatát, és élveztem minden másodpercet.

-Megbocsájtok. Felejtsük el. -mondtam, miközben mélyen a szemébe néztem, és nem bírtam tovább, ajkamat ajkára tapasztottam, és hosszasan megcsókoltam.

-Tényleg ne haragudj, hogy ennyi fájdalmat okoztam, és ennyire kikészítettelek. Szeretlek. Mint még lányt soha nem szerettem. Fontos vagy számomra. -ültetett az ölébe.

-Nem is tudom mi lett volna velem, ha most nem jössz, és nem magyarázzátok el. Úgy gondolom, te is hatalmas köszönettel tartozol Zayn-nek, hogy elrángatott ide. Vagy hogy is volt ez? -simítottam meg az arcát.

-Zayn vett rá, hogy jöjjünk el, és én először féltem, és nem szívesen jöttem, de rávett, elmesélte, hogy mennyire szenvedsz, és már nem is volt kérdés, hogy jövök-e.

-Örülök hogy jöttél, hogy itt vagy, és hogy megbeszéltük. 

-Én is örülök. És annyira hiányoztál. Nem szeretnél itt aludni? Aztán reggel elkísérlek suliba, hogy lássák az utálóid, még mindig szeretlek. -csikizett meg.

-Jó ötlet. Úgyis úgy készültem. Viszont, nekem holnap frissnek kéne lennem, úgyhogy, gyorsan lezuhanyzok, ha nem bánod.

-De siess. Engedett el végül.

Gyorsan lezuhanyoztam, majd utánam Harry is a fürdő felé vette az irányt. Addig én átnéztem a tanulnivalókat, és összepakoltam a sulitáskámba a cuccaim.

-Megjöttem. -lépett be ünnepélyesen a szobába a barátom. -Amúgy, látom a cuccaidat pakolod ki holnapra. Csak szólok, hogy van pár cuccod még itt is. mutatott a fotelra, ahol egy pólóm hevert. -Amíg vártam rád, addig csak ennek az illatát szívhattam be. -nevetett.

-Ezeket mennyit kerestem már! -nevettem el magam. -Majd reggel válogatok belőlük. Akkor lesz mit felvennem.

-Persze hogy lesz. De te bármit veszel fel, szép vagy. De gyere, üres a helyed. -mutatott az ágyra, és gyorsan bebújtam mellé. Ő átkarolt, én pedig mellkasára hajtottam fejem. Még kicsit beszélgettünk, de utána mindketten kidőltünk.

Reggel a telefonon ébresztett minket. Rebecca és Zayn már friss pirítóssal vártak minket, úgyhogy gyorsan megreggeliztünk. Miután végeztünk felmentem, és gyorsan összeállítottam magamnak egy szettet. A farmer, és a pulcsi, amit felvettem, az volt Harry szekrényében, a többit otthonról hoztam, mert az itteni darabok főként nyáron hordhatók. Mivel az idő már eléggé őszies, ezért a bakancsomat, és a kabátomat is felvettem. 
Szememet szemceruzával kihúztam, egy kis szempillaspirált használtam, fújtam magamra a parfümömből, ami szintén itt maradt a házban, és kész is voltam.

-Hű. Gyönyörű. -füttyentett Harry mikor meglátott.

-Te sem vagy semmi. -mondtam, majd megcsókoltam. 

Mire leértünk a földszintre, Rebecca-ék is útra készen voltak. Viszont a 2 suli kicsit távol van egymástól, úgyhogy en megy irányba mentünk.

-Harry. 8:15-kor max a reptéren! -köszönt el tőle Zayn.

-Zayn, mégegyszer köszönöm mindent. Nagyon hálás vagyok. Neked köszönhető, hogy ma, kéz a kézben sétálunk.

-Nincsmit. Te is mindig segítettél ha kellett. Majd beszélünk. Harry, te zársz. Sziasztok. -köszöntek el végül.

Gyorsan bezártuk az ajtókat, lehúztuk a redőnyöket, és mi is elindultunk. Gina-ék szokás szerint, a suli előtt álltak, és mikor megláttak minket, azt hiszem a lány kisebb, najó, inkább nagyobb dührohamot kapott.
Közelebb mentünk, én pedig rájuk köszöntem, utána Harry pedig egyszerre megcsókolt, hogy ismét tudassa velük, ,,Ő az enyém".
Kicsit félre vonultunk, hogy el tudjunk búcsúzni.

-Ígérem, minden nap beszélünk skype-on, hívlak, meg ilyenek, és soha többet nem csinálok ilyet. -ölelt meg.

-Rendben. Szavadon foglak. -nevettem, majd hosszasan megcsókoltam.

-Akkor majd karácsonykor. -nézett bele a szemembe Hazza.

-Igen, karácsonykor. -néztem bele a szemébe, majd ismét megcsókoltam.




Na sziasztok! Ismét rekordidő alatt meglettek a kommentek. Köszönöm!♥ (jó lenne, ha mindig ilyen gyorsan meglennének) Én sem akartam csalódást okozni, úgyhogy itt is az új rész.
A szabály ugyan az 46 tetszik, és 16 komemnt után jön a folytatás.
Viszont feltűnt  hogy kaptam 2 nem tetsziket. Ebben tuspán az zavar, hogy nem tudom mi nem tetszik. Ha valami tényleg nem oké, akkor írjátok meg kommentben, twitteren, vagy facebook-on, hátha javítható. Ez az egy kérésem van. További szép hetet!
Anna xX.